Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - II. Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben

159 bojtárok nemcsak a csengő nagyságát állapítják meg, hanem a szíj csatjának a formáját is kifaragják fából, kicifrázzák és úgy adják a csengőöntőnek, hogy öntse meg a csengővel ezt is. A félkilós és 65 dekás hegyes szavú csengőket juhokra kötik, a 15—25 dekás vékonyfalú, vastagszavú csengőket csikókra használják. A csengőárak elég méltá­nyosak : 1 y 2 kgram csengő ára 12 pengő ; 1 kgr. ára 8 pengő ; V 2 kgr. ára 4 pengő ; y 4 kgr. ára 1.50 és 15 dekás ára 1 pengő. Önt ő a csengőn kivül minden mást, amit rézből lehet önteni : kengyelt a nyalka csi­kósoknak, rézfokost, szíjcsato­kat, nyeregkeresztrezeket, réz­sarkantyúkat, mozsarakat stb. stb. Nemcsak újakat önt, de javítja a régieket is. Munka jó és olcsó. Sajnos a gyáripar őt is nagyon nyomja. Alig tudja az üz­letekben elhelyezni portékáját, ,,a jó böszörményi csengőt". — Pedig megöntök én mindent jól ! — mondogatja. — No én küldök magának egy mintát, azt öntse meg ! — Meg én azt is, uram ! Kiküldöttem neki Deb­recen város címeréből a zász­lóttartó bárányt és három nap múlva szépen megöntve hozta be. Kedves egyszerű­séggel, de jól van megöntve. T. Nagy Imre, ez az ős­tehetségű magyar már ötven éven felül. Mesterségében nőtt fel, ezt elsem hagyta. A régi magyar iparosokhoz méltóan két foglalkozást űz. Nyáron kenyeret keres magának és családjának a búzatermő Al­föld kövér földjén, télen pe­dig egy pár krajcárt keres a csengőöntésből. Mint ősei, ő is egyik fiára hagyja mesterségét. Arra, amelyiknek legtöbb kedve van hozzá. Ez a kisebbik fiú, T. Nagy László. Ez már vele dolgozik. Már nemcsak inasmunkát végez, hanem önt, pal­léroz is. Első munkáját, mely egy táblás fokos volt, a múzeum­nak ajándékozta. Fig. 14. kép. Régi és ujabb csengődíszítések évszámmal Alte und neue Glockenornamente mit Jahreszahl. Fig. 15. kép. Különféle eszközök. Fent : csatformák fá­ból. Lent : agyagforma, formátoké rámával és nyers öntvények. ^ Verschiedene Requisiten. Üben : Schnallen­jormen aus Holz. Unten : Tonform, Unter­satz mit Rahmen und Rohgüsse.

Next

/
Thumbnails
Contents