Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - II. Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben

93 munka már a konyhára nyíló kisszobában végezhető. Itt van felállítva a féleszterga, mely csak az egyik végén működik. Részei a lábító, egy hosszú zsineg és egy hajlós deszka a folyó­gerendába húzva. (11. ábra.) A mester a csengőbe teszi a zokkot, befogja az esztergába, rácsavarítja a húrt és a lábával a lábító segítségével forgatja a csengőt, reszelővel pedig szedi lefele a ragacsokat. Ez a ncigyolás. (12. ábra.) Ezután finomabb reszelő alá veszi a csengőt. Ekkor már kézivonóval forgatja. A vonó nem egyéb, mint egy 58 cm. hosszú makkosfa", melynek makkjára húr van kötve. A húrt rácsavarják a reszelő nyelére és húzgálják, mint a hegedűvonót. (13. ábra.) Ekkor már teljesen simára, fénylőre reszeli a csengőt. Most a csengő fülét is szépen kireszeli, a reszelő hegyes végét neki állítja és a vonóval kifúrja. Végre belehelyezi az ütő-1. A csengőütőt sorozatban öntötték ki. (9. ábra 4.) Ezek is igen csúnyán összevannak ragadva. Satuba szorítja a vaspálcát, megforgatja benne és ekkor egy vágóval eldarabolja. Meg­Fig. 11. kép. A csengőöntőmester félesztergája. Die Drehbank des Glockengiessers. Fig. 12. kép. A nyersöntvény további megmunkálása (tisztítás, csiszolás) a félesztergán. Die weitere Bearbeitung des Rohgusses <Reini­gung, Polierung in der Drehbank.

Next

/
Thumbnails
Contents