Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - II. Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben

87 van a tüzrevaló részére. Az egészre ráborul a nagy szabad kémény, mely barnából a söiéífekete színbe megy át. Élénk ellentétje az alatta levő hófehér padkáknak, falaknak, a hamuzott konyhának. A kéménybe két rúd van építve. Erre rakják télen a kolbászt, disznóhúst füstölni. Most üres. Az egyszerű rézöntő most csengőt önt. Ehhez van a konyha felszerelve. A konyha szélén a kohó. Harminchat éve ül a konyha szélén. Újházas korában csinálta Nagy Imre. Tíz téglát élére állított, sárral kívül-belül vastagon bemázolta és bemeszelte. A kohó kisméretű. Magassága 36 cm , felső átmérője 35 cm., az alsó 45 cm. Az egész csonkagula alakú. Alul szemben két 6 cm. átmérőjű lyuk van. A kohóban „főzi" Nagy Imre a rezet. Egy grafit tégelyben, melyet ő a vasáros boltban vett Debrecenben, rezet tesz ^ Fig. 2. kép. Fatálas csengőformákkal. Stellage mit Glockenmodellen. Fig. 3. kép. A csengőöntö fujtatja a tüzet és olvasztja a rezet a kohóban. Der G lor ki ngiesser f

acht das Fciur an um das Kupfer im Graphittigcl :u tchnrclzen.