Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban

76 # ® az egész Mérk községet bejártam esetleges kallódó leletek után, de ilyenekre nem akadtam. A raktárleletet e helyen főleg élettörténeti vonatkozásában tárgyaltam. Végül e helyen is őszinte, hálás szívvel mondok köszönetet Becsky Sándor vállaji főjegyző úr szíves, megértő támogatásáért. Az Ecsedi-láp tájegységébe vehető Nagydobos községe, honnan becses leleteket kaptunk (6. ábra). Nagydobos Vásárosnamény és Mátészalka között ugyanúgy a nyírségi plató szélén fekszik, mint Mérk, az egymás felé igyekvő Kraszna, Szamos és Tisza árvizei által felépített lapályos síkságot Ny. felől határoló homokdombokon. Lecsapolás és szabályozás előtt, méginkább az őskorban az ecsedi nagy síkláp idáig terjedhetett, Panyola, Szamosszeg és Nagydobos vonaláig. A lelőhelyről és a lelet körülményeiről csak a találó Mészáros János vízvezetékszerelő elbeszélése alapján van tudomásunk. Eszerint Sípos Károly nagydobosi körorvos telkén, földmunka alkalmával, kb. 50 cm. mélyen két koponyára, illetve további ásással két ülőhelyzetben lévő csontvázra akadtak. Az egymással szembenéző vázak lábfejei között fél méter távolság lehetett. Mellékletek : 1-ső sírban a lecsüngő balkéz mellett állóhelyzetben 6. ábra 1. sz. agyagedénye, mellette fenekével felfelé a 3. sz. díszített tál. A koponya hátamegett simítókő. A 2-ik sírban, a térdek mellett volt egy „3—4 literes" agyagfazék, közelében a test körül kisebb bögrék. A csonka nagy bronztü (4) a koponya hátamegett, a tekercsgyürük pedig (2) a koponya körül egyenként feküdtek. Ezek közül 4 drb ép, a többi töredék. E nagyon értékesnek ígérkező lelőhely feltárására meg fogjuk tenni a lépéseket. Abb. G. ábra. Agyagedények és bronzékszerek a nagydobosi leletből, Szatmármegye. 1li n. Tongefässe und bronzene Schmucksachen aus dem Nagydoboser Funde,

Kom. Szatmár. V-i n .Gr.