Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - I. Belső berendezési munkálatok folytatása és befejezése

8 festőművész végezte. Több feliratot és térképet Kovács Tibor tanítóképezdész rajzolt ki, míg az összes fényképnagyítások és diapozitívek Kozmann Leó fényképész műterméből kerültek ki. A régészeti osztályban lefolyt berendezési munkáról beszéljenek itt is a számadatok. A kiállítási anyagot magában foglalja 24 szekrény (vitrin, tárló), 2 sírfülke, 6 dobogó, illetve magas állvány, 6 falitábla és 22 fali- illetve szekrényfeletti állvány. Az illusztrációs anyag áll 37 grafikonból, 6 térképből, 37 képből (rajz, festmény és fénykép), 62 diapozitívből és 8 drb tárgyakkal kombinált grafikonból. Ezekhez járul még 29 drb szövegtábla. Mindenesetre kiválnak a pattintás, csiszolás, fúrás és agyagművességet, továbbá az ércolvasztás és öntés teljes technikáját mutató táblázatok, a fémművesség három, a kard és fibula fejlődési sorozatát feltüntető egy-egy és az őskori hangszereket ábrázoló 4 drb grafikon. A II. emeleti Déri-anyag elrendezését Csányi Károly múzeumigazgató január 10-én kezdte meg. Mintegy négy hónapon át, hetenként 2 napot töltött Debrecenben. Munkájában, amikor ideje engedte, dr. Sőregi volt segítségére. Csányi igazgató rendezte az egyiptomi és görög-római gyűjteményt, az európai közép- és újabbkori tárgyakat, főleg fegyvergyűjteményt tartalmazó nagy termet, a porcellán-, üveg-, ón- és agyagedényeket magában foglaló sarokszobát és egy nagyobb teremben az ázsiai-gyűjtemény (török, perzsa, indus, kinai és japán tárgyak) teljes anyagát. E sokféle s egymástól elütő tárgycsoport elrendezését sokoldalú tudásával s kiváló gyakorlati érzékkel végezte s ezért Felvinczi Takáts Zoltán dr.-nak az ázsiai anyag elrendezéséhez való külön meghívása feleslegessé vált, bár azt a január 4-iki értekezlet előírta. Csányi igazgató a rendezésnél a tárgyakat főképpen anyaguk szerint csoportosította. Ez a módszer volt az egyedüli lehetséges, mert a korok szerinti csoportosításához sem elegendő tárgy nem állott rendelkezésére, sem pedig ez az eljárás nem vált volna az ízléses elrendezés javára. A már készenálló vitrinekhez és vitrinekbe számos kisebb-nagyobb állványt, talapzatot, a falakra konzolt, táblát és keretet tervezett, azonban bővebb magyarázó feliratok vagy más oktató célzatú illusztrációk elkészítésére, illetőleg beszerzésére sem ideje, sem megbízatása nem volt, eltekintve attól a 43 drb fényképnagyítástól, melyeket Divald Kornéllal együtt állított össze s amelyek két teremben a falakon a legfontosabb magyarországi építészeti műemlékeket ábrázolják. A rövid tárgy- vagy csoport megnevezések a Déri-féle nyomtatott „Leírás" szövege alapján készültek. Csányi igazgató az öt teremben összesen berendezett 37 szekrényt, 46 dobogót, illetőleg magas állványt, 7 faliállványt és 15 falitáblát. Ezeken s a már említett 43 képen felül 4 szőnyeg és a nagy flamand gobelin elhelyezését soroljuk fel.