Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - I. Belső berendezési munkálatok folytatása és befejezése

7 mint külön egységeket említjük a magyar házat a konyhával, a gubás-, a szűrszabó-, a szűcs- és a fazekasműhelyt s végül a régi patika szobáját. Az ősrégészeti osztály két termének teljes berendezését január elejétől a megnyitásig dr. Sőregi János múzeumőr végezte. Az európai emberi művelődés kezdetének bemutatásához nemcsak a már meglévő helyi anyagot használta fel, hanem beolvasztotta abba a Déri-gyüjteménynek úgy hazai, mint különböző külföldi kultúrkörökből származó ősrégészeti anyagát is. Ezzel, valamint az illusztratív képek nagy számával és főleg az őskori technikai eljárások bemutatásával — amennyire a szűkre szabott hely engedte — az őskori művelődésről általános, összefoglaló képet nyújtott, kezdve a régibb kőkortól — bár annak Debrecen környékén semmi nyoma — a honfoglalásig. Ezáltal túllépve a provinciális kereten, sikerült részben áthidalnia azt a nagy ürt, mely az I. emeleti helyi vonatkozású anyag és a II. emeleten elhelyezett egyetemes jellegű Dérigyüjtemény között különben mutatkozott volna. Tekintettel arra, hogy az őskorok jellegét mindenkor az adott anyag (kő, réz, bronz, vas) felett való uralom és az ezzel szorosan összefüggő technikai ismeretek és eljárások adják meg ; továbbá szemelőtt tartva a múzeum tanító jellegét és azt, hogy a XX. század embere maga is a technika csodáinak világát éli : a régészeti osztály berendezése tudatosan nem az inkább szakemberekre tartozó kultúrkörök szerint történt, amihez anyag nem is volt, hanem e helyett különös gond fordíttatott az őskori technika szemléltető bemutatására, melyhez a meglévő leletek — koronként csoportosítva — mintegy kíséretül szolgálnak. Ez a módszer azóta a nagyközönség és művelt érdeklődők oktatása szempontjából kiválóan életrevalónak bizonyult, úgyszintén teljes mértékben beváltak azok a szekrényekbe helyezett, egészen újszerű elgondolással készített táblázatok, melyeken festmény, rajz, felirat, szöveg és eredeti tárgy együtt és egymást támogatva, magyarázva jelenik meg. A különben egyhangú tárgycsoportok megelevenedtek, beszédessé, érthetőkké váltak még a leglaikusabb látogató előtt is. Az általános jelleg mellett a helyi őskori kultúrát az újabb kőkortól kezdve maga a kiállított anyag, 6 drb települési térkép, 1 őstelep kultúrrétegeit ábrázoló grafikon, 2 sírmezőnek és 5 sírnak helyszínrajza, 2 eredeti csontvázas sír, és egy urnatemető nagyobb sírfészke tüntetik fel. A települési térképek és sírmező-helyszínrajzok dr. Zoltai Lajos kutatásai és felvételei alapján készültek. Ügy ezeknek, mint az összes többi táblázatok, grafikonok és színes képek vagy rajzoknak művészi kivitelét a rendező dr. Sőregi múzeumőr terve, útmutatása és felügyelete mellett ifj. Kovács János