Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1925. évi működéséről és állapotáról (1926)
A) Jelentés Debrecen sz. kir. város Múzeumának 1925. évi működéséről és állapotáról - V. Tanulmányutak. Előadások. Irodalmi tevékenység
12 ezelőtt a legelőkelőbb debreceni polgárnők valamelyikének darázs derekán csillogott ez a pártaöv! (L. III. Táblán.) Ámbár Debrecen város Múzeuma szegényebb volna e százados temető-hely sírjaiból előkerült kincsek nélkül, — mégis sajnálkozva, részvéttel szemlélgettük lassú elfogyását. Megilletődve búcsúzunk Méliusz-dombjától,, Debrecen város annyi oszlopos ; nagy emberének eléggé meg nem becsült, megzavart nyugvó helyétől. V. Tanulmányutak. Előadások. Irodalmi tevékenység. Zoltai Lajos (múzeumőr, tb. múzeumigazgató) július 27-én a nyírbátori csúcsíves korbeli ref. és r. kath. templomok építészeti emlékeit tanulmányozta és azokat a múzeum számára lerajzolta. Ugyanő dr. Ecsedivel együtt aug. 13-án a hajdúböszörményi pródi halomnál járt, hogy megnézzék Forgács Ferenc nevü juhász családjának és napszámosainak munkáját, mellyel álomlátástól felbiztatva, Attila hún király hármas érckoporsóját imádkozás és zsoltárok éneklése közben, a halom keleti oldalában heteken keresztül keresték, természetesen eredménytelenül, E halmon a 80-as évek elején Böszörmény városa is ásatott már Romer Floris jelenléte mellett. A legalsó kevert rétegekből most is sok őskori konyha hulladék, a felsőkből pedig néhány árpádkori csontváz került elő hajgyürűkkel. A leletek egy részét H. Fekete Péter polg. leányiskolái igazgató szedte össze a Böszörményben tervezett városi múzeum számára. Zoltai aug. 27-én a hajdúnánási Tedej pusztára utazott, őskori leletek hírére, amely azonban felfújt hírnek bizonyult. Igaz csak annyi, hogy a tedeji puszta templom helyén az eke gyakran vet föl különböző korbeli régiségeket. Egyik ottani földtulajdonos ígért is néhány darabot e régiségekből. De az ígéret úgy jó, ha be is váltják. A tedeji templom T dombja és környéke, mely kiszáradt nagy vízmeder szélén fekszikaz őskorban is lakott hely volt. Dr. Somossy Béla hajdúböszörményi és dr. Pénzes Mihály hajdúnánási polgármester urak a kirándulás megkönnyítéséért fogadják e helyen is a múzeum köszönetét. Zoltainak a gr. Tisza István tud. Társaság 1925 jan. 13-iki ülésében bemutatott székfoglaló értekezése a Debrecen határában kimutatható XI—XV. századbeli településekről, németnyelvű ki, vonatos szöveggel is megtoldva megjelent, mint e tudós társaság honismertető közleménye. Ezt az értekezést kiegészíti Zoltainak „Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvármegye mai területén" címfi dolgozata, mely a Debreceni Képes Kalendárium 1926. évi folyamában jelent meg (104—113. lapon). Dr. Ecsedi István (tanítóképezdei rendes tanár, a debreceni tud. egyetemen magántanár, tb. múzeumőr és a közművelődési
