Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1925. évi működéséről és állapotáról (1926)

A) Jelentés Debrecen sz. kir. város Múzeumának 1925. évi működéséről és állapotáról - V. Tanulmányutak. Előadások. Irodalmi tevékenység

13 könyvtár igazgatója ; a gr. Tisza István tudós társaság rendes tagja stb.) két irányban folytatott a vidéken tudományos gyűjtést és búvárkodást. Egyfelől folklorisztikai anyag, főképen pásztor- és betyár dalok gyűjtése volt gyakori kirándulásainak célja; másfelől a tárgyi néprajz köréből a halászati módokat és eszközöket tanulmányozta helyszínén, hogy Herman Ottó alapvető jeles munkáját kiegészíthesse. A népdal-gyűjtést mindig saját költségén amerikai rendszerű fonográf gépjén, többször Bodnár Lajos képezdei énekés zenetanár segítségével végezte. Ecélból augusztus—december közti időben ismételten megfordult a Hortobágyon, Kecskés, Angyalháza pusztákon, Szoboszlón, Szováton. Nádudvaron, félezernél több nótát gyűjtvén így össze szöveggel és dallammal. A halászat tanulmányozása végett járt márc., ápril., május havában a Kösélymenti már megnevezett falvakban, augusztus 25—31. közt a felső Tiszánál Tisza Kanyártól Bércéiig; ez útjában Sőregi János kísérte. Októberben nyolc napot töltött Tiszafüreden, Örvényen, Szőllősön, Dadán, Dobon és Szederkényen ; maga is halászgatott, horgászgatott. De távoli tanulmányútakat is tett. Május 19—31. között megnézte a dunántúli múzeumokat; a bécsi császári-, az osztrák néprajzi-, a salzburgi Landes-múzeumot, a müncheni Deutsches Múzeumot és a speciális nürnbergi néprajzi múzeumot. Az év folyamán több nyilvános előadást tartott. A debreceni polgári és gazdakörben (jan., febr.) Debrecen város múltjáról hat-, az egyetem bölcsészeti karán sorozatos előadást „Magyarország földrajza és néprajza" címen ; a debreceni Munkás Otthonban az ősrégészet és ősnéprajz köréből kettőt. Május 9-én a m. kir. gr. Tisza István tud. egyetemen magántanárrá avatták „A hortobágyi szilaj pásztorkodás eredetedről tartott próbaelőadás alapján. November 29-én a m. tud. Akadémia centennariuma alkalmából a ref. Tanítóképezde által rendezett emlékünnepen „gr. Széchenyi István és Debrecen" c. értekezését olvasta fel, mely megjelent a Magyarság dec. 25-iki számában. Osztatlan elismerést aratott „Poros országútakon" c. könyve, mely magyar földrajzi- és néprajzi leírásokat tartalmaz. Kirándulásairól 15 színes tárcát közölt a Magyarság. Kisebb dolgozatai és debreceni történelmi tárgyú tárcái jelentek meg: a „Népélet", „Debreceni Újság", „Debrecen", „Hajdúföld" és a „Debreceni Képes Kalendárium" hasábjain. Sőregi János múzeumi segédőr az év nagyobb részét augusztus—szeptember kivételével, mint a bécsi Collegium Hungaricum stipendiariusa Bécsben töltötte, régészeti és művészettörténeti tanulmányokkal. A közoktatásügyi minisztérium megbízásából hónapokon keresztül résztvett a Déri-múzeum anyagának leltározásában, átvételében és csomagolásában. Cikkeket írott a „Debrecenébe és a „Debreceni Képes Kalendáriumába.