Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1914. és 1915 évi állapotáról (1916)

I. JelentésDebreczen sz. kir. város múzeumának 1914. évi működéséről és állapotáról - Régészeti ásatások

9 Septimus Severus (193—221.) és Caracalla (196 — 217.) uralkodását követő évtizedekben keressük a hortobágyi halmos-temetők előállásának idejét. A sírok tartalmát germán-faj hagyatékának sejtjük s több okunk van azt hinni, hogy e temetőkből a Magyarország területén legelébb megjelent germán törzsek, a bastarnák és gepidák hamvai kerültek elő ; de nagyobb lesz örömünk, ha gyakorlottabb szakértők a magunk turáni fajtájabeli népek hagyatékára ismernek ezekben az emlékekben. Hasonló halmos-temetők a Hortobágynak és a rokontermészetű szomszédos vidéknek más részén is találhatók. A hortobágyi csárda mellett, túl a hídon lappangó östelep területén tett kémlelések, amelyekről már előző évi jelentésünkben is volt szó, népvándorláskori temetőnek olyan biztató nyomait hozták felszínre, hogy ott kedvező eredménnyel induló rendszeres ásatáshoz fogtunk a múlt év tavaszán, a halmostemetők feltárásának idejében. Eddig 240 • méter területet kutattunk fel. Ott több őskori putrin kívül tíz népvándorláskori, túlnyomólag bolygatatlan csontvázat találtunk. A mellékletek száma még kevés, de jellemző. E temető rendszeres feltárását csak a béke megkötése után folytathatjuk. Zoltai Lajos múzeumőrnek e temetők ásatásáról a Főfelügyelőséghez beterjesztett dolgozatát dr. Posta Béla szakfelügyelő egyetemi tanár úr a következőképen méltatta : ,,A hortobágyi halmos temetőkről, a hortobágyi hídi őstelepről és népvándorláskori temetőről küldött jelentések lelkes örömmel tölthetnek el mindenkit, aki hazai régészetünknek sorsa iránt komolyan érdeklődik. A magyar Alföld régészeti csoportjai a legszomorúbb állapotban voltak és vannak bizonyos tekintetben még ma is. Ez a terület bőségesen osz-