Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1914. és 1915 évi állapotáról (1916)

I. JelentésDebreczen sz. kir. város múzeumának 1914. évi működéséről és állapotáról - Régészeti ásatások

10 totta a legfontosabb művelődéstörténeti emlékeket a régészeti leletek formájában ; azonban az előkerült leletek a szakszerű megfigyelés elől mindig elvonódtak, mert hiszen iskolázott megfigyelőnek a lehető legritkábban kerültek a kezei közé. Nem egy olyan telep, vagy temetkezés ismeretes erről a fontos területről, amely a legképtelenebbül zavart képet ad még olyan esetekben is, amikor az illető lelőhely kutatásánál a kellő hozzáértést nélkülözzük ugyan, de a föltétlen szavahihetőség szempontjából kifogástalanok. Éppen ez a zavaros kép azt az elővélelmet állapította meg, hogy az Alföldön a kulturális fejlődés hiatusok nélkül folyt ; az egymásra következő művelődési periodosuknak kronologikus összefüggése, egymásra hatása, átmenetei, néprajzi jellegei szempontjából azonban szinte minden támasztó pontnak híjával vagyunk. Kétségtelen tény, hogy a Krisztus születése körüli századokban a keleti lovas nomádoknak vezetése alatt a népvándorlásnak egy olyan áradata játszik szerepet hazánk keleti és középső részeiben, amelynek jelleget a szarmata név ád. Ennek révén növekszik meg hirtelen Burvista uralma alatt a dák hatalom. Ennek emlékét őrzi Sarmizegethusa neve. Ez a szarmatákkal jellemzett mozgalom — tudjuk — nem áll meg a római Dácia határainal, de előre tör és valahol visszanyomja a kelta Jellegű boyoknak tömegeit. Ezekbe az általános keretekbe helyezkednek bele az Alföldön és Keletmagyarországon azok a hatalmas számú régészeti leletek, amelyek a rómaikori barbár periódus emlékei. Már most a hortobágyi halmos-temetők pontos feldolgozása végtelenül nevezetes kronologiai dátumoknak birtokába juttat bennünket ; egyrészt az