Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?

33 kívül megkísérli tisztázni az ohati apátság alapítói, szerzetes rendje, hivatása körül felmerült kérdéseket is, vagyis az ohati apátságról eléggé kimerítő történeti leírást adott. Minket ezúttal és közelebbről a monostor helyére nézve kifejtett indokolása érdekel, amellyel ő ezt a kérdést megoldottnak tartja. Vagyis megmarad előbbi véleménye mellett. Most már a csegei Nagymajor magtárával is érvel, hajlandó lévén azt az apátság templomának tartani. Azokat a helyeket pedig, amelyek 1248. és 1336-beli oklevelek szerint Ohat és Csege határát egymástól elválasztják, merész magyarázattal a Nagymajortól északra, Csege felé jelöli meg, holott azok valósággal a Nagymajor déli oldalán fekíisznek. III. A Végh-féle felfogás tarthatatlanságát mindjárt bebizonyítom. Ecélból szükséges, hogy az Ohatra vonatkozó és határjelzéseket tartalmazó legrégibb okleveleket emlékezetbe hozzam. Ezek : 1248., 1336" és 1341-ből valók.

1 IV. Béla királynak már említett 1248. évi diplomája, mellyel Csege és Cserépfalut cserébe adja az egri püspöknek, — felemlíti Csegének Ohat felől eső egyik-másik határrészét is. Könnyebb megértés végett az oklevelek eredeti latin szövegét magyar fordításban idézem. így szól tehát Béla király Ohatra vonatkozólag: „Adjuk továbbá a Tisza közelében fekvő Chege nevű falunkat Kechkéssel és Puchlakóval

2 együtt . . .és a Vetgesben (azaz Völgyesben) és a Nagy Mortuaban való halászattal, a közte levő földdel (cum contigua terra), egyszersmind az említett Morluat is, melynek fele egészen a Teulg

escherethye (Tölgyesberek) nevü berekkel Chege faluhoz tartozik ; másik fele a halászatra nézve az ohati apáté és kegyuraié".

3 Majd száz évvel később, 1336-ban, az Ohati család tagjai, akik elébb Pércsieknek is neveztettek, ú. m. Miklós, a Márton lia és Arnold, a Mihály fia, I. Károly királytól ohati birtokukra határjárást kértek, mivelhogy a szomszédos birtokok felől többnyire hiányoztak a biztos határjelek. Az egri káptalan vezette a határjárást, melynél a szomszéd nemes urakon és a csegei bírón kívül a király csegei tisztje is megjelent, amennyi1 Debreczen város magán-levéltárában őriznek : Zsigmond király parancsára 1118-ban Ohatra-, Báthory Zsigmond vajda parancsára pedig lö82-ben Mátára nézve tartott határjárásról készült okleveleket. Ezek azonban a fennálló statutumnál fogva megtekinthetők nem voltak. 2 Kecskés ma a kisújszállási közbirtokosság kezében lévő csegei puszta. Puchlakó (talán Pócs- vagy Póklaka) valószínűleg a ma Pusziikának nevezett határrész Csege községe és a Nagymajor között. 3 Fejér : Cod. Dipl. V/2. 18. 1.