Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?

34 ben Csege megint királyi birtok ekkor. A „per veras metas et antiquas" elintézett határjárás, melynek senki ellene nem mondott, így folyt le : „A Tiszától indulva, kezdődött a Sulyomosfő nevű helynél, ahonnan délfelé a Morina mellett a Határos nevű helyhez ment, innen ismét keleti irányban Szárazberek (per quendam colleni Zarrazberch) nevű dombon keresztül Patahalma nevű helyhez érkezett ; innen pedig a Fejértóhoz (ad Feyertou) ment át, ahonnan ugyanazon Fejértó nádasai körül (vagy : mellett) ismét déli irányban haladt tovább (circa arundines eiusdem Feyrtoü egreditur iterato versus meridiem) ; ott keresztül menvén az Árkuson és a Ders-föld körül (vagy mellett — circa terrain Deers) haladván, nyugoti irányban tart és Szék (Zeek) nevü helyhez ért. További útjában Egyök-föld és az északi irányban három domb mellett ment el. így elérte a //odoshalmát. Innen pedig a Bodácsere mellett haladt ; a Gelényöstavon (Gelenustou) és a Szárazéren (vagy tán Szarvaséren) (Zarrazer) keresztül a Herepfái között újra elérte a Tiszát és azon felfelé haladva belekapcsolódott az első határjelbe, ahonnan kiindult".

1 Ezen időből Ohatról másik, bár csak részleges határjárást is ösmerünk, amelynek helynevei szintén a vitás ohat-csegei határvonal felől tájékoztatnak bennünket. A határjárás azon osztályos egyesség következménye volt, amelyet egyfelől Ohati Miklós comes és ennek fiai, ú. m. Demeter, László, András, Péter és Mihály, másfelől Ohati Márton Ilonc nevű leánya, a Tamás fia István özvegye, aki tehát Miklós comesnek leánynegyedre jogot tartó nőtestvére, valamint ennek Kolos nevű fia között 1341-ben kötöttek. Miklós és fiai ohati részjószágukból, amely reájuk (mike) pércsi birtokukért csere címén szállott

2 Ilonc asszonynak és fiának örökösen átengedtek öt belső telket tartozékaival, az Arkustelek nevű lakatlan birtokkal és Szent György vértanú ohati egyháza feletti kegyuraságban való részesedéssel együtt. (A megnevezett öt telek a falu keleti oldalán, a falu északi végéig nyúlva, a Kócsról Csegére vezető nagy út felől feküdt.) Az Árkustelek nevű lakatlan földön három ekényi szántót

3 s egy darab rétet kapott az özvegy 1 Gr. Károlyi-cs. Oklevéltára. I. k. 122—123. 1. I. Károly király ezen határjáró oklevelet 1338. átírta és megerősítette. U. o. 127—128. 1. Zsigmond király pedig 1411-ben Ohati Ilona Sztári Imréné részére privilegialis alakban is kiadta. U. o. 566—567. Mindhárom oklevél megvan Debreczen város magán-levéltárában is. 2 1335. évi csereszerződés. Károlyi Oki. I. 111—112. 1., ahol Ohati Miklóst is Pércsi Miklósnak nevezik. Ezen oklevél Debreczen város magán- és Szabolcs vármegye közlevéltárában is feltalálható. 3 Egy ekényi szántóföld Tagányi K. szerint (A földközösség története Magyarországon c. munkájában) 80—120 holdat tett. Miklós comes tehát a réteken kívül körülbelől 300 hold szántót adott Ilonc asszonynak.