Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)
Függelék - C) Ásatások a hortobágyi Poroshátoa
57 nyomát se találtam. A IV. halomcsoport a debreczen — füzesabonyi vasúttól északra, körülbelül 350 méternyire fekszik, szemben a 352—353. sz. vasúti szelvény közt lévő átjáróval. Laponyagjai csaknem egyenlőek (8 — 14 méter átmérőjűek). A térképbe tizenkettőt rajzoltam be. Az V-ik halomcsoportot az előbbitől nyugotra, szemmérték szerint 350—400 méternyire mutatták meg a juhászok. Ugyancsak tizenkét (8 — 14 méter átmérőjű) laponyagot vettem fel. A VI. halomcsoport messze kiesik a hatalmas Szálka-halom felé menő határárok közelében. Csaknem egyforma húsz halmocskából áll. A vasút mentén három magános halomról van még tudomásom. Egy sokszor megbolygatottnak látszó, 17 — 18 m. átmérőjű laponyag fekszik a vasút déli árka mellett, a 350-dik szelvény körül ; egy terjedelmesebb, de alacsony halom épen a már fentebb említett vasúti átjáró előtt ; a harmadik 50 méter átmérővel még nagyobb terjedelmű ; bár 120 cm.-nél ez sem magasabb. A Berényi-féle térkép Gvováti halomnak nevezi ; de a mostani pásztorok ezt az elnevezést nem használják. Tetején kútgödör látszik ; a lejtőin ásott kisebb próbaárkokból őskori cserepek és állati csontok kerültek felszínre. A Gvováti halomtól keletre és északra pedig az ördögárok nyomai vehetők észre, s több száz méternyi hosszúságban követhetők. Az árokra s az ezt kísérő sáncra is a juhászok figyelmeztettek, akik magok is „Ördögároknak" nevezik ezt az érhez hasonló széles mélyedést, amelyet egyik oldalon hasonló széles, ellaposodott, alacsony gát kísér. 1 A Hármas-halom környékén, meg a Faluvéghalmánál lévő halomcsoportok — amint értesültem — szintén számos apró laponyagból állanak. De minthogy ezeket magam szemével még nem láttam, róluk ezúttal többet nem beszélek. A juhjárási halmos temetők teljesen síkterületen feküsznek ; a hortobágyi puszta átlagos tengerszin feletti magasságában (90 méter). A területet itt-ott szikes laposak, apró erek szakgatják meg, melyek nedves évszakokban hamar megtelnek vízzel. Szabad szemmel is észrevehető némi emelkedést a tájék csak 1 V. ö. Romer: Magyarország őstörténelmi térképén a Dorogmától Püspökladány felé vonuló kétes ördögárokkal (Resultats Généraux du Mouvement Arch. en. Hongrie. Bpest. 1878.).
