Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)
Függelék - A) Macs—hajdan Hosszúmacs — története és temploma
42 míg az alperes özvegy úrnők érdekében a váradi káptalan írogatott leveleket. A per eleinte egyházi bíróság előtt folyt. Az egri püspök vikáriusa könyékbeli plebánusok : a hadházi, zeleméri, böszörményi, kállai papok által idézgeti, inteti a kívánságának engedelmeskedni vonakodó nemes özvegy úrnőket. Egyházi átokkal is fenyegeti őket meg a jobbágyaikat. A hosszúmacsi plebánust is — szegényt, — azzal ijeszti, hogy bevádolja felettes püspökénél, a váradinál, ha kiszolgáltatni merészeli a szent sákramentumokat az átok alatt lévő személyeknek. Alperesnők megunván a sok vexaturát, Zsigmond király elibe vitték ügyöket. Epen jó helyre került. A király, akinek németrómai császári gondok is súlyosan nyomták vállait, gyakran volt távol kedvelt Magyarországától és ismételten perhalasztást rendelt hazatértéig. Még 1425-ben is folydogált a per, nem sebesebben, mint a Tóczó vize. Már az esztergomi érsek másodfokú ítéletét várta, mikorára alperes özvegyek mindketten elhaltak ; a debreczeni kisasszonyokból pedig Csaholyi Jánosné és Telegdi Frankné lett. Az idevonatkozólag ismert utolsó oklevél szerint (1425 márc. 24.) az érseki helynök alperesnőknek ezek elmulasztott megjelenése miatt, — Isten tudja hanyadik — megidézésöket parancsolja a kállai, bökönyi, semjéni plebánusok által ,,in solidum in virtute sancte obedientie et sub excommunicatione pena". Csaholyiné és Telegdiné ekkor Hatházon lakott. Mimódon végződött a hosszadalmas per : további feljegyzések hiánya miatt nem tudjuk. 6 4 De az látszik valószínűnek, hogy végre is a Várdai-család, helyesebben az egri püspök nyert. Amit abból következtetek, hogy a XVI. század második felében úgy Macsot, mint Szent-Györgyöt az egri egyházmegye püspöki tizedet fizető helyei között említi az egri főegyház Szent János könyve. 6 5 bár a macsi jobbágyok a korban már a Dobó-család földesurasága alatt s a szomszédos Debreczen behatása következtében hihetőleg reformátusok voltak. E helyen azt is felemlítem, hogy ama romokban heverő két templom egyike, amelyeknek tégláit az egri püspöki szentszék engedelmével 1720—25 között a debreczeni r. kath. templom falába beépíthették, szerintem a hosszúmacsi Szent-Mihály temploma volt. 6 e Macsfalvának egyéb körülményeiről, lakosairól, reá nézve hasznos vagy káros fontosabb belső eseményeiről keveset tu-
