Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)
Függelék - A) Macs—hajdan Hosszúmacs — története és temploma
43 dunk. Népe bizonyosan magyar volt ; vagy ha mások voltak is legelső telepesei, már az Árpádkorban magyarrá váltak. Semmi bizonyíték nem maradt arra nézve, hogy a Brankovicsok földesurasága idejében rácok is keveredtek volna közéjök, amint ez a közelben Zeleméren, Újvároson, Böszörményben Viden, Pródon, Varjason megtörtént. Mielőtt közvetlenül a török uralom alá került volna Debreczen környéke, a XVI. század közepe táján, az akkori állapotokhoz képest eléggé népes, 300—500 lelket számláló helység lehetett. 1549-ben csupán Serédy Gáspár macsi részén 18 portát, négy új házat, 4 adómentes szegény családot és 1 bírót írtak össze. 1554-ben a Serédy rész 9 adózó portáján kívül 25 elhagyott házat s egy szegényt találtak, a következő évben pedig 11 portát, 9 elhagyott házat, 2 szegényt s 1 bírót ; a Bihar megyéhez számított Dobó részen pedig 1552-ben 13, 1555-ben már csak 3 porta volt. 67 Egy porta négy-öt házból is állott. Ez időtájban (1541—1552. közt) készült Chalil bég híres deftere a szolnoki szandzsákba eső városokról és falvakról, ahol is Macs Bacs-nak írva fordul elő Monostor és Szentgyörgy között. 6 8 Feltűnő, hogy Macsot sem a szabolcs- és biharmegyei későbbi dikális összeírások (1570., 1589., 1599. éviek), sem a szolnoki szandzsák 1572. évi deftere nem említi. 6 9 Valószínű, hogy lakosai 1560 körül szétfutottak s többé nem is szálltak vissza. Némelyek Debreczenben húzhatták meg magukat. Legalább így érthetjük a debreczeni tanácsnak a szentgyörgyi és macsi földet élő, e városban tartózkodó jobbágyok között hozott ítéletét, hogy t. i. ,,ha a macsi jobbágyok nem akarják megengedni a szentgyörgyi marhák legeltetését macsi földön, akkor a szentgyörgyiek is verjék ki a macsiak marháit ; ha pedig jó szomszédságban akarnak élni, akkor mindkét fél egyik a másiknak a maga határán szabad földét engedjen a barmok részére". 7 0 Hajdan erdeje is volt Macsnak. Ezt a debreczeni tanács 1676. évi határozatából következtetjük, ahol a tanács ,,a macsiszecjet megbocsátja, hat marhára három polturán ; de egy házhoz csak egy szekérrel vihetnek, a favágó pedig éjjelre kint nem maradhat 12 frt. büntetés terhe alatt". 7 1 Macsí-szegnek lehetőleg az Alsójózsa, Monostor és a Nagyerdő közé beszögelő területet hívhatták, amely már a Hunyadiak korában is előfordul. 7 2
