Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1910. évi állapotáról (1911)

Jelentések halmok megásatásáról - IV. A hosszúpályii Testhalmok

41 folyás szélén. A legnagyobb 20 métnrnyi átmérőjű s nem magasabb másfél méternél ; a többiek ettől nyugatra feküsznek kettesével, hármasával, egymástól 10—20 méternyire. Átmérőjük 13—15, magasságuk 0.50—0.70 méter. Ilyen apró halmokból álló tumulus csoportok Debreczen határában is találhatók. így a halápi telken húsz apró halom részint hármasával, részint szabálytalan négyszögöt formálva emelkedik. Ezek közül 1905. és 1907-ben ötöt megásattam. Jellemző leletek hiánya miatt keletkezésük ideje biztosan meg nem határozható. Ilyen sírhalmoknak látszanak a hortobágyi Nagy- és Kistatárülések a zárni pusztán. Amazok négy nagyobbacska, emezek tíz kisebb halomból állanak. Utóbbi csoportban 1908-ban kettőt ástam meg; de csak cserepeket találtam. Ugyancsak a Hortobágyon, a Juhjáráson is vannak efféle tumulusok, amelyekről én az országos levéltárban levő, debreczen—újvárosi határper irataihoz csatolt 1787. évi térképből értesültem.

1 E térkép tíz apró laponyagot tüntet fel, a csárdától 3 kilométernyire, az újvárosi út mentén.

2 E bokrosán emelkedő kicsiny halmoknak analógiái hazánkban az alsószentiványi

3 és pátkai

4 csoportos tumulusok ; Oroszországban pedig a bjelimeri, szateptai, szarevesinai, zamarajevszkojei hasonló terjedelmű kurgánok.

5 Magasságra, területre, alakra s elhelyezkedésre nézve mind hasonlítanak ezek a Debreczen környékén található csoportos halmokhoz s a bennök talált leletek és sírok is vagy a kelta kultúrkörhöz tartoznak, vagy a régibb középkorból valók. A pályii Testhalmok, közül, az uradalmi tiszt szives beleegyezésével, szept. 28-án két ilyen kicsiny halmot ásattam meg. Az 5-ik számú halomban, 1.90 cm. mélyen, észak-déli 1 Orsz. levéltár N, r. a. fasc 1492 : 27. 2 Az idén személyesen mngnéztem e halmocskákat. Két csoportban nyolc-nyolc, szétszórtan pedig négy laponyagot találtam. Xemelyik körül árok nyomai vehetők észre. Nyolcat meg is ásattam s mindegyikben sírt, csakhogy feldúlt sírt leltem, bronz- és vasmellékletek rozsdamarta töredékeivel, borostyán, üveg gyöngyökkel s római kultúrára valló edénykékkel. 3 Arch. Ért. Újf. XIII. 28. 4 U. o. XIX. 277. 5 Gr. Zichy Jenő: Harmadik ázsiai utazásom. III. Rész. L)r. Posta Béla : Régészeti tanulmányok az oroszföldön.