Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján

45 (Henszlmann : Magyarország ó-keresztyén, román stb. stylu műemlékei I. k. 125. és dr. Pósta Béla szabadelőadása a bonehidai románkori templomban 1908. júl. 25.) A zárni apátságról az első írott feljegyzést a váradi Regestrum őrizte meg 1220-ból. amidőn bizonyos környékbeli tolvajok eseténél „a zárni és ohati apátok", mint vádlók említettnek. Huszonegy év múlva e monostort is bizonyosan elpusztították a tatárok. Balássv a váradi konventnek 1297-ben kiadott egyik bizonyítványából azt következteti, hogy a monostor még akkor sem épült fel ismét. Ugyanis ezen okirat értelmében Gug, Egyed és Pál Zám nevű birtokukat minden hasznaival és tartozékaival együtt 100 ezüst márkáért eladták Dózsa mesternek. Károly Róbert későbbi híres nádorának, de az oklevél nem nevezi meg a monostort.

1 Valóban az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékekben sem fordul elő Zám sem plébánosa, sem apátja révén. De már az egri káptalannak 1343. évi osztálylevelében megint szó van a zárni kolostorról, amikor is egyfelől a Káta nemzetségbeli János nógrádi esperes és Lőrinc, Eősi István fiai. valamint az ugyanazon nemzetségből való Gug, a Gug fia. másfelől Debreczeni Dózsa nádor fiai : Jakab és Pál a két egyenlő részre osztott Zámfalván s az ott lévő „Szent Keresztről" nevezett monostor kegyuraságán megosztoztak. A bírtok Csécs felől lévő északi része a Káta nemzetségnek, Mizséte (a nádudvari határba olvadt falu) felől eső déli része pedig a Debreczeni családnak jutott.

2 A XIV. század végefelé Zám egészen a. debreczeni Dózsa család biliokába került. E hatalmas dúsgazdag család magvaszakadása után pedig (1404) valamely leányági örökösre szállhatott, — a Domoszlaiak, Széchiek, Héderváriak, Czudarok, Tornaiak közül, — amit abból sejtek, hogy a szerb despotáknak adományozott debreczeni uradalom alkotórészei között nem fordul elő.

3 Valószínű, hogy később Hunyadi János bírhatta. Ugyanis 1453-ban Hunyadi János Zám helységet, miután azt a szomszédos Cséccsel együtt V. László felerészben Bajoni Istvánnak és Györgynek, felerészben pedig a Gecsei családnak adományozta, az új birtokosok kezébe bocsátja. A váradi káptalan pedig Bajoni Istvánt, Gecsei Györgyöt— Sebestyén fiát — testvéreit Istvánt, és Miklóst még azon esztendőben beiktatta.

4 1459-ben Zámot Szabolcsvármegyétől Békésvármegyéhez csatolják.

0 de nem sokáig maradhatott e távoleső vármegye kötelékéhen. mert később megint Szabolcshoz tartozott. 1 Zichy okmánytár I. 88. Még korábbi időből 1271-ből — említi a Fejér Codex (V/I—156) Zaami Benedeket, aki, mint előkelő idős ember tanúskodik az egri egyház javairól. 2 Zichy okmánytár II. 56, 63. 3 Turul IX. évf. Komáromi András : Dózsa nádor és a Debreczeni család. — Csánkv ; Hunyadiak kora Debreczennél. 4 Csánkv D. id m. László király adomány-levele megvan Debreczen város magánlevéltárában. És Tört. Tár 1890 : 107. 5 Csánky D. id. m.