Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján

46 1473-ban a Gecseik : György és Kelemen, az István fiai a budai káptalan előtt Zám. Csécs és Szabolcs felét népes jobbágvtelkekkel a dédesi pálosoknak adományozták.

1 De a jámbor barátok valamely jusson, valószínűleg a Bajoníak ájtatos adományából már ennek előtte is bírhattak Zámon. Kitetszik ez Mátvás királynak 1472-ben kiadott parancsából, amely által Szabolcs vármegvét eltiltja a heremiták zárni birtokának megadóztatásától. Ezt a rendeletet kiváltság-levél alakjában 1486-ban ismét kiadja, amikor is a szerzetesek zárni birtokát mindenféle adózás alul örökre felmenti. Mintegy hetven esztendeig tehát megint szerzetesi birtok Zám egv része, a nélkül, hogy a barátok újra megszállották volna. A többi részt az egyre hatalmasodó Bajoni család birta kihaltáig; sőt később az egész Zámnak uraivá lettek. Mert amidőn (1545) a Dédes feletti Szent Lélek monostorban lakó paulinusok Zám helységében lévő részöket" el akarták adni Hangácsi Régi Kelemennek ; Bajoni Benedek özvegye Bodó Anna. maga és fiai u. m. : Ferenc, István. János nevében a váradi káptalan előtt tiltakozott ezen elidegenítés ellen, arra hivatkozva, hogy ezen jószágot elődeik birtokából hasították ki s azok lelki üdvéért adományozták az említett kolostornak. Bizonyosan ezen ellenmondás következtében Remete Szent Pál szerzetesei Zám helység felét, még abban az esztendőben a három Bajomi fiúnak adták el, nésrv esztendő alatt fizetendő 350 frton.

2 Zám ebben az időben a vidék kevésbé tehetős kisebb helysége volt. A szabolcsvármegyei 1543 évi adóösszeírás 7 portát említ benne. Ezek közül öt Bajomi Benedeké, kettő a Szent Annáról nevezett heremitáké.

3 Az 1549. évi összeírás már 18 portát. 1 birót. 10 zsellért, 1 szolgát és 4 uj házat talált Zámon. így akkori népességét Acsádi Ignácz számításainak megfelelően 225—300 lélekre becsülhetjük.

4 Ettőlfogva a török dúlások miatt szakadatlanul hanyatlott. fogyott a falu népe. Zám 1553-ban egészen üresen állott. 1554-ben 9 adózó portát. 29 elhagyott házat és 2 szegényt említ innen a dikális összeírás. 1570-ben 11, 1588 és 1589-ben pedig 8 portát számláltak ugyanott. Földesura ekkor Serényi Mihály, aki harmadik férje volt Bajomi Zsófiának. Paraszt bírója Poszi Demeter. Lakosai között : Gazdagh, Kun, Mocskos, Osvát, Pente, Tót és Zöld nevűeket talá1 Debreczen város magánlevéltárában. Az itt említett Szabolcs nevű falu szerintem a mai Nádudvar határának északi részén feküdt, a Hortobágy vizétől nyugatra, ahol is a Hortobí By és Sáros-ér által alkotott háromszögben Szabolcs nevű halom és tanya tartja fenn az emlékét. A Hortobágy innenső oldalán Angyalháza és a Kösély folyó közt pedig Mizséte és Séter falvak állottak. 2 Századok. 1887. évf. Jelentés a gr. Toldalagi család radnótfái levéltáráról. 3 Szabolcsmegye dikális összeírásai az orsz. levéltárban. 4 Debreczeni Képes Kalendárium 1908 évf. Zoltai : Birtokos nemes urak és jobbágy népesség.