Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a parlaghi templom dombján

41 volt. Korotnai Mihály nevü ember, mint Parlaghi László jobágya költözik Debreezenbe s szerez nálunk polgárjogot.

1 Annyi bizonyos, hogy a XVI. század első felében Parlaghról teljesen eltűnnek a Parlaghiak s helyökbe földesurakul a, rozsályi Kun. Cselei. Chiklei, Daróczi, Dengelegi, Kemecsei családok lépnek.Magáról Parlagh-falva. valamint temploma történetéről az érintett időből alig néhány feljegyzést idézhetek. A község a már említett 1549. évi adóösszeírás szerint 32 adózó portát számlált. Ezenkívül volt benne 1 parasztbíró, 18 zsellér. 16 szolga- és pásztor-, meg egy új ház,

3 mely a törvény értelmében adómentességet élvezett. Acsádi Ignácz számításai segítségevei Parlagh akkori népességét 400—580 főre becsülhetjük,

4 A virágzó községet ezután sűrűn érték nagy katasztrófák. 1555-ben 17 elhagyott házat találtak benne s belőle nem telt ki több hat megadóztatható jobbágyteleknél, annyira megnyomorították a törökök az 1553-diki behódoltatáskor. 1566-ban 11, 1570-ben 15 porta után adózott.

5 1572-ben a török 46 családfőt írott benne össze. Ez az adólajstrom megemlíti templomát is.

G A 15 éves nagyhnború idejében Parlagh is hamuvá lett, lakosai elfutottak. Majd megint talpra állott, de a török zaklatásai, a földesurak sanyargatásai elöl aki csak tehette, igyekezett a valamivel bátorságosabb Debreezenbe húzódni. Tudjuk, hogy Parlaghról csupán 1606—1640 között tizenhét jobágv telepedett meg Debreczenben.

7 Bár lehettek ilyenek többen is, akiknek nevét azonban nem ismerjük. Amikor (1639) az erdélyi fiiscus beiktatja ' Debreczen városát a nótázott Keczeli Sámuel piac-utcai háza birtokába, a szomszédos Parlagh helységéből a beiktatáshoz Kádár Miklós és Ormós Mihály ottani lakosok jelentek meg. 1640-ben még külön papja is van a falunak, talán az utolsó, aki a fogyton-fogyott gyülekezetnek prédikálgatott. Pap. alias Debreczeni Miklósnak hívták s rokonságban állott Fodorik Menyhérttel, a város akkori tipográfusává!.

8 A haldokló falunak valószínűleg Szejdi basa

. 166Q é.vi iLtlí/JJj^jJ^JiiCiiS:

1 kegyelemdöfést. Ezentúl mindig már csak mint pusztát emlegetik. Debreczen városa csakhamar ezután zálogba vette egy részét, úgy látszik a Csákyaktól.

9 Parlagh miatt a debreczeniek sokat versengtek a szomszédos Hatházzal. A köriilbelől 9000 holdas puszta felét ma is Hatház birja ; — másik fele Debreczen városáé. 1 Zoltai L: Vidékiek beköltözése Debreezenbe 1564—1640 között. 2 Zoltai id. m. 3 Szabolcs vm. adóösszeírásai. 4 V. ö Acsádi I. ..A magyar jobbágynépesség a mohácsi vész után'-' és Debr. Képes Kalendárium 1907. évf. „Birtokos nemes urak és jobbágynépesség Debreczen vidékén c. értekezésemet. • Idézett szabolcsvármegyei adóösszeírások. 0 Velics—

Kammerer: Magyarországi török defterek I. 7 Zoltai: Vidékiek beköltözése. s Zoltai : Debreczen a török uralom végén. Zoltai : Debreczen a török uralom végén.