Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a parlaghi templom dombján

A debreczeni részen áliott a falu temploma, a faluval együtt, a Dombostanya területén, amelyet a debreczen—hajdúsámsoni vasút kétfelé vág. A vasúttól délre levő magaslatot ma is Ürdombjának nevezik. Talán mert ezen volt hajdan a földesuraság kúriája. A domb tetején tátongó téglatörmelékes terjedelmes gödör az urasági pince helyéül tekinthető. Az Úrdombjával átellenben, a vasút másik oldalán, ettől ötven lépésnyire, a 157-dik százmétert jelző oszlop irányában, három vén vadkörtefa árnyékozza be a parlaghi templom dombját. A parlaghi templom fundamentumának kikeresését is felvévén az 1908. évi munkarendbe, — Hidvéger Miklós és József bérlő urak engedelmével ápril 28.. 29.. 30. napjain a törmelék alá került falakból kibontattam annyit, hogy a templom alakját és nagyságát megállapíthattam. A nvugoti zárfal kétharmada — miután az időből kifogytam — felkutatatlan maradt, holott csak további ásatással sikerült volna megállapítani, hogy valósággal torony alapzatának maradványa-é a nyugoti homlokzatból kiszökő téglarakás. A szomszédos zeleméri csúcsíves templomtorony (a csonkatorony) példájából következtetve, valószínűnek tartom, hogy hasonló toronnyal ékeskedett a parlaghi templom is. Egyébként is e templom tisztességes nagyságú, bár egyhajós, csúcsíves-kori alkotás volt. Kelet felől lévő szentélye a nyolczszög három oldalával záródott, A hajó oldalfalai a hossz-szentélv falaival egyenlő távolságra épültek. Méretei a következők : Belső szélessége 6'80 méter. A szentély fentőjének megfelel 3'40 méter. Ellentámasznak megfelelő távolság 1'50 méter. A hajó hossza a diadalív vastagságával e

gyütt 18'70 méter. Összesen 23'60 méter. A templom hosszúsága tehát három és félszer annyi, mint szélessége, vagyis az egység. Falait téglából rakták, alföldi szokás szerint keményre sujkolt agyagra. Ennek tulajdonítható, hogy a felszín alatt 8—10 sor téglánál többet nem találhatunk. A téglák méretei ugyanazon falszakaszban is különbözők. 26X12X6 cm.. 27X13X5 cm. és 28X13X6 cm. méretű téglák váltakoznak 29X15X4'5, 30'5X15X5 és 32X16X5 cm. méretűekkel. Tipikus csúcsíveskoriak a román izlésű építészet tégláival. E különböző nagyságú téglák használatából azt következtethetjük, hogy e templom építésénél románkori templom vagy más épület anyagát is felhasználták. A szentélyt záró falak külső és belső szélén ásott árokban csakugyan találtam régebbi falmaradványokra. Csakhogy ezek is polygon záródású szentélyt mutatnak, melynek téglái 28X13 <5 — 27X13X5 cm. mérettel birnak s így szintén a csúcsíves ízlés idejéből származottaknak látszanak. Ez a régebbi templom tehát a XIII. század végén, az átmeneti iskola idejében, még inkább pe-