Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen

A keresztelő étrendjén a szokásos ünnepi ételek szerepeltek: általában tyúkhúsleves csigatésztával, sült hús, töltött káposzta vagy pörkölt, sütemények. Az 1920-as-30as évekig nagyobb lakomaszerű keresztelőket is tartottak a településen, a meghívott vendégeket - a szülők iíjúkori barátait - azután a szülők komájának és a gyermek keresztszüleinek nevezték. A lakodalmakhoz hasonló nagyságú keresztelőkre természetesen nem mindenki kívánt vagy tudott áldozni, általánosabb volt a szűkebb körű ünnepélyes összejövetel. A temetést követő közös étkezést a halotti tort a halott emlékezetére rendezték. Hivatalosak voltak rá az elhunyt hozzátartozói és rokonai mellett a pap, a kántor, a kurátor, a fejfakészítő és a temetésen segédkező sírásók is. A 20. század első felében a megvendégelés a helyi szokások szerint mindkét felekezetnél mindig főtt étellel történt, leggyakoribb hagyományos étele a pörkölt volt. A század második felében kétfogásos, főzőasszony segítségével készült ünnepi ételsor - tyúkhúsleves sült hússal - is előfordult, és szintén újabb, a 70-es évektől elszórtan megfigyelhető tendencia a halotti torok vendéglőben való megrendezése is. Névnapokat köszönteni a rokonság, a szomszédság járt egymáshoz. Sütemény, bor, pálinka volt a megvendégelés szokásos módja, de az utóbbi két-három évtizedben már főtt étellel, fasírttal, pörkölttel is kínálgattak. A köszöntő személyeket, újabban az ajándékokat is számon tartották, azt illett hasonló módon viszonozni. Ujabban terjedő szokás az iskolai ballagások lakomával való megünneplése is. Napjainkban az egyedül maradt idős szülők számára a távoli településekre költözött gyermekeik és családjaik nem túl gyakori hazalátogatása már-már ünnepszámba megy. Ilyenkor felbomlik az idősebbek által esetleg még tartott szokásos étkezésszervezés, a gyermekek és unokák kedvéért ugyanis hétköznapokon is megjelenhetnek az ünnepi ételek és sütemények. IRODALOM BÁRSONY István - PAPP Klára (szerk.) 2001 Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében I. Debrecen T. BERECZKI Ibolya 1997 Változások a sertéshús feldolgozásában a 20. században. In: Romsics Imre (szerk.): A táplálkozáskidtúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 105-116. BOROVSZKY Samu (szerk.) 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest 180