Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen
A már említett, nem túl általános hétköznapi tej ivás mellett nagyobb, ünnepi jelentőséggel bírt a tejeskávé fogyasztása, ehhez a pótkávé a boltban kapható cikóriaés malátakávéból, frank kávéból házilag készült: másfél liter vízben három kanál cikóriát és két kanál frank kávét főztek, majd ízlés szerint cukrozva tejjel elkeverték. A teát inkább gyógyitalként itták, legismertebb formája a székfütea. Az alkoholos italok közül elterjedt a bor- és pálinkafogyasztás. A település mai napig használt, száz holdon felüli területű, bekerített szőlőskertje a mezőpeterdi úttól a toldi útig átnyúló zártkerti részen helyezkedik el. 5 9 Benne a legtöbb család kisebb, legfeljebb száz négyszögöles szőlőterületet birtokolt, pince csak a nagyobb gazdaházaknál volt, általában a lakóházak kamráiban forrt ki a bor. A szőlőskertben termelt szőlők általában nem nemes fajták voltak, többségében nova, kevés rizling, esetleg otelló. A jobb minőségű bort ünnepi alkalomra hagyták meg, míg a rosszabb minőségű vagy könnyű borokat hétköznap - víz helyett is - fogyasztották. 6 0 A szőlőskertekben és a nagyobb belső kertekben termő gyümölcsöket az 1930-as évek elejétől a toldi úton működő pálinkafőzdében főzették ki. A HÉTKÖZNAPOK TÁPLÁLKOZÁSI RENDJE A munkaalkalmak étrendje Kora tavasztól késő őszig a határban végzett munkákhoz való igazodás szabta meg a családok étkezési rendjét. A mezei munkák - szántás, vetés, kapálás, kukoricatörés stb. - idején a földeken, tanyákon, szőlőskertekben dolgozó családtagok rendszerint tarisznyából reggeliztek és ebédeltek, főtt ételhez csak vacsorakor jutottak. A kora reggeli munkakezdés után 7-8 óra körül/rastököltek, rendszerint szalonnát kenyérrel és hagymával. A 12 órai ebédre általában a nyárson megsütött szalonnát karikára aprított hagymával és szalonnazsíros kenyérrel fogyasztották el. E napokon a kétfogásos főtt ételből álló vacsora vált számukra a nap főétkezésévé. Ha otthon ebédeltek, vacsorára az ebéd maradéka került az asztalra. 5 9 A szőlőskertet 1866-ban, egy hajdani erdőség helyén alakították ki. O'sváth 1996. 288. Az 1767-es úrbérrendezési felmérés szerint a korábbi századokban, mivel „határunkon szőlőhegyünk nincsen, hanem a püspöki és váradi szőlős hegyek két mérföldre lévén tőlünk, akiknek tetszik, ottan dolgozhatnak pénzért." Bársony-Papp i. m. 240. 6 0 „Ha nagyapámnak volt 4 hektó bora, akkor azt tavaszra megitta, de ő nem borospohárból, hanem félliteres bögréből itta. Nagyon szerette a bort." (Harsányi Lajos) 168
