Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

RÉGÉSZET - ARCHEOLOGIE - Szolnoki László: Régészeti feltárások Sáp, Bihardancsháza és Bihartorda között (2009)

az objektumok tárolóvermek lehettek. Legnagyobb átmérőjük 120-250 cm, relatív mélységük 20-145 cm között változott. Valamennyit az agyagos altalajba mélyítették, tapasztás, kiégetés nyoma nem látszott bennük. Felső peremük körül nem voltak észlelhetők karólyukak, vagy bármilyen a befedésükre szolgáló szerkezet nyomai. Űrméretűk 0,7 és 7 m

3 között változott. Betöltésükben gyakran látszottak faszenes, hamus elszíneződések. A vermek a lelőhely északi részén egymástól nagy távolságra, a középső és déli területeken sűrűn, egymás közelében helyezkedtek el. Összesen 20 jelenségnek, 13 gödörnek, 1 kemencének és 6 ároknak a kora ismeretlen, de betöltésük és elhelyezkedésük, formájuk alapján ezek is valószínűleg római császárkoriak. A 14. obj./21. str. számú verem aljának keleti és nyugati szélein két szabályos, négyzet formájú, sekély cölöplyuk volt látható (2. kép 2.). Talán a veremben elhelyezett tároló állvány, vagy a fedő szerkezetet tartó faoszlopok cölöplyukai lehettek. Ugyanennek a veremnek felső rétegeiből egy szájával lefelé fordított ép, jól iszapolt, szürke, korongolt, bikónikus tál került napvilágra (III. tábla 2.). A szomszédos 13. obj./20. str. számú verem aljában 3 szabályos bikónikus orsógomb (V. tábla 2-4.) mellett egy kicsi, kézzel készült bögrét (IV. tábla 2.) és egy fiatal juh csontvázát találtuk meg (2. kép 1.). Az orsógombok, a fiatal juh és az ép bögre együtt talán a verem szakrális funkcióját jelzi. Ép, kisméretű, téglaszínű, korongolt, gömbtestű edény került elő szájával lefelé fordított helyzetben a 12. obj./19. str. számú objektumból (III. tábla 1.). Itt a humuszba ásott gödör formáját és méretét nem lehetett megfigyelni, mivel nem mélyedt le az altalajig. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Kora bronzkor, Makó-kultúra A kora bronzkori, Makó-kultúra objektumaiban összesen 108 kerámiadarabot, állatcsontokat, valamint egy töredékes, cipó alakú őrlőkövet és egy ép, gömbölyű dörzskövet találtunk.

4 Az őrlő és dörzskövet feltételezhetően növényi magvak (talán gabona) vagy festékanyagok őrlésére használhatták. A 2. obj./2. str. számú árokból mindössze egy apró sötétbarna, kavicsos soványítású kerámiatöredék került elő. 4 A kora bronzkori leletanyag meghatározásáért Dani Jánosnak tartozom köszönettel. 15