Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen
reggelire és vacsorára tejjel, ebéd második fogásaként sűrűbb, laktatóbb levesekkel, bablevessel, krumplilevessel fogyasztották el. A lángost a sütőlapáton nyújtották el, és a kemence földjén sütötték meg a kenyerek kiszedése után, vagy még a bevetés alatt. Tejföllel vagy annak híján zsírral leöntve azonnal fogyasztották. A kenyérlepény a lángossal ellentétben már tepsiben sült, tésztáját a többszöri, három-négyszeri nyújtás és hajtogatás során zsírozással gazdagították, levelessé, rétegessé tették. Hogy a langyos tésztáról lecsorgó zsír ne menjen kárba, már a nyújtást-hajtogatást is a tepsiben végezték. Tetejére a sütés előtt vagy félsülésben túrót, tejfelt tettek, melyet tavasszal zsenge kaporral megszórva ízesítettek. Egyszerűbb, szegényesebb változatában csak zsírral kenték meg. Ha gyermek volt a családban, a kenyérsütés napjának izgalommal várt eseménye volt a nagyobb zsemle alakú, félkilós kiscipók kisülése. Minden gyereknek külön készítettek egyet-egyet, olykor félarasznyi kolbászdarabbal vagy főtt tojással töltve is. 3 3 Szintén gyermekeknek sütött kedveskedő meglepetés volt a csőrös madáralakra formált, a szeme helyén borssal díszített pacsirta, 3 4 A házi kenyérsütés sok évszázados paraszti gyakorlata az 1960-as évek elejétől rendült meg Biharkeresztesen, egyre több családban tértek át ugyanis a pékségben vásárolt kenyér fogyasztására. Már a saját gabonaőrletés lehetőségének megszűnésével megkezdődött a kenyérsütés visszaszorulása. Ez a folyamat a 60-as években erősödött fel igazán, melyben országos tendenciaként többirányú változássorozat hatása adódott össze. A központi intézkedésekkel is szorgalmazott lakásépítési hullám során az új házakba természetesen már nem építették be a kemencét, a régi házak tüzelőberendezéseinek korszerűsítésével pedig lassan a meglévőket is a lebontották. Az egyre növekvő női foglalkoztatottság szintén a hosszadalmas és fárasztó kenyérsütés feladását siettette. 3 5 A bolti kenyérre való teljes áttérés közbülső lépcsőfokát jelentette a pékségben való süttetés az 1960-as években. Ahol nem volt már házbeli kemence, ott a megdagasztott, megkelesztett kenyér- és kalácstésztát szakajtókosarakban vitték el a pékségbe, ahol előre meghirdetett időpontban - általában a pékkenyerek kiszedése után - ezeket is 3 3 „Reggelire Búzás mama mindig sütött nekünk kiscipót. Mikor kivette, mink ugye már alig vártuk, hogy együnk, és akkor még megmosdatta és mondta nekünk, hogy »Nem kicsim, most még nem lehet, mert imádkozik a kiscipó!« és letakarta. Ott ugráltunk, hogy fejezze már be az imát: »Mama, meddig imádkozik már ez a kiscipó?«. Pedig csak azért volt, hogy hűljön. Mert ha forrón esszük, betegek lettünk volna. Tényleg el is hittük." (Nagy Lászlóné) 3 4 A megyében máshol tubu és galamb névváltozatban ismert, kenyér- és kalácssütéskor egyaránt készülhetett a gyermekek számára. Varga 1993: 125. 3 5 Korompainé i. m. 299. Valuch 2002: 321-330. 153
