Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
RÉGÉSZET - ARCHEOLOGIE - Szolnoki László: Régészeti feltárások Sáp, Bihardancsháza és Bihartorda között (2009)
39. obj./48. str.: római császárkori (szarmata), nagyméretű, lapos aljú, egyenes oldalú, kerek, sekély gödör. Betöltése: paticsos, faszenes, hamus, sárgásbarna, laza humusz. Mérete: 155 cm széles, relatív mélysége 51 cm. Leletanyag: kézzel formált (V. tábla 5.), szürke és téglaszínű korongolt kerámia (VII. tábla 5-6.), állatcsont, patics és egy malomkő töredéke. 40. obj./49. str.: római császárkori (szarmata), nagyméretű, lapos aljú, méhkas alakú, kerek, mély gödör. Betöltése: faszenes, paticsos, sötétbarna humusz. Mérete: 165 cm széles, relatív mélysége 92 cm. Leletanyag: kézzel formált (VIII. tábla 4.), téglaszínű és szürke korongolt kerámia (VI. tábla 3-4.), állatcsont, patics. Metszi a régebbi 43. obj./53. str. számú gödröt. 41. obj./50. str.: ismeretlen korú, kicsi, sekély, tagolt aljú, lefelé szűkülő oldalú, ovális gödör. Valószínűleg a 15. obj./22. str. számú külső kemence hamus gödre. Betöltése: sárga agyagszemcsés, paticsos, faszenes, sötétbarna humusz. Mérete: 94x35 cm, relatív mélysége 31 cm. Leletanyagot nem tartalmazott. 42. obj./52. str.: ismeretlen korú, amorf, sekély, tagolt aljú, nagyméretű, lefelé szűkülő oldalú gödör. Betöltése: sárga agyagszemcsés és agyagcsíkos, faszenes, paticsos, sötétbarna humusz. Mérete: 200x70 cm, relatív mélysége 68 cm. Leletanyagot nem tartalmazott. 43. obj./53. str.: ismeretlen korú, kisméretű, lapos aljú, enyhén méhkas alakú, ovális, sekély gödör. Betöltése: paticsos, faszenes, szürkésbarna humusz. Mérete: 120 cm széles, relatív mélysége 30 cm. Leletanyag: állatcsont. A feltárt objektumok közül három a kora bronzkori Makó-kultúra jellegzetes kerámialeleteit tartalmazta. Két objektum közepes méretű, lefelé szűkülő, mély gödör volt egy pedig kelet-nyugati irányú mélyebb árok. Mindhárom telepjelenség a feltárás északi felén jelentkezett, egymástól 27-33 méter távolságra. A feltárt 19 biztosan római császárkori (szarmata) objektum mindegyike gödör volt. Ezek között két típust lehetett elkülöníteni: 18 keskeny szájú, lefelé egyenletesen szélesedő, méhkas alakú gödör mellett 1 függőleges oldalú került napvilágra. Ezek 14