Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta

szerint (Boles papjának 1332-ben adott 8, 1333-ban adott 4, 1335-1336-ban adott 4-4 és az 1337-ben adott 5 garasa alapján) a település ekkor 110 lelkes lehetett. A Borsa és Hontpázmány nembeliekkel rokon családok folyton ismétlődő örökösödési osztozkodásai tovább bonyolították Bölcs birtoklását a XV. században is: 1435ben Derzsbolcsa birtokában az Újhelyi családot találjuk, nem sokkal később pedig, 1447-ban a Tordaiak a Váncsodi családdal egyetértésben jelentették be igényüket a (Barsa nemzetségbeii) Nadányiak által „elfoglalva tartott" bihari falvakra, illetve pusztabirtokokra. A követelt birtokok közül Bolcs-Bolcshida birtokra is vonatkozó pallosjogot 1452-ben nyertek Hunyadi Jánostól.

6

6 Bölcs tehát a XV. században is számos további birtokrészre aprózódott. Bölcsöt a század közepén keltezett okleveles források mondták (továbbra is) az Újhelyiek és a Zoárdfiak birtokának is. Utóbbi család 1455ben bolcshidai és Sárosbolcs pusztai részeit zálogba adta az Ákos nembeli Pályiaknak. A zálogba adás dokumentuma felhívja figyelmünket arra, hogy Bölcs egyik települési része, Sárosbolcs (esetleg valamilyen telepe, később megült határrésze) már ekkor elnéptelenedett. 1470-ben a váradi káptalan előtt léptek egyességre a Tordai és a Pályi család tagjai, megegyezve a Bolcshidán szedett vámok, a Berettyón Bölcs és Bakonszeg közé eső révek és a Berettyón lévő malmok ügyeiben. Az egyezség értelmében fenntartották azokat a vámokat, melyeket Tordai András szokott szedni Bolcsban, a Pályiak pedig Szentmártonban, azoktól az utasoktól, akik bármiféle áruval és holmival Bihar mezőváros és Szilágy falu felé mentek és visszatértek Kékes felől, Bölcs falun át. Elhatározták ugyanakkor, hogy a Várad felé utazók szabadon mehessenek és térhessenek vissza, valamint azok is Szentmárton felé, akik a bócsi vásárokon vettek részt.

6

7 A megegyezés azt is jelzi, hogy Bölcs (és Szentmárton) birtokosai a XV. század közepén - legalábbis térségi - gazdasági központként határozzák meg a települést. A XV. század utolsó harmadában igen erőteljes lehetett Bölcs fejlődése, mert Mátyás király 1481 nyarán engedélyezte, hogy szabad vásárt is tarthassanak a bolcsiak, minden évben, Szent Mihály arkangyal és Gergely pápa ünnepén. Ezzel Bölcs, ahol korábban csak hetivásárok tartására volt engedély, most országos vásárhely is lett. A XV. század végéről ismét durva hatalmaskodások miatt (azok megőrzött periratai által) van adatunk a településről. Tordai András több rendbeli panaszt tett Ulászló királynál, mivel Panaszi Pázmán András és fiai a Tordaiak bolcsi birtokait, annak jószágait több rendben háborították. 1493-ban (Szent Bertalan apostol ünnepe körül) a 6

6 Módy 1990: 25. 6

7 1455: Dl. 30469. (idézi Módy 1981: 91.) 124