Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta

Pázmánok a bolcsi legelön lévő nyájat saját, szomajomi birtokukra hajtották el. Tordai András elpanaszolta azt is, hogy egyik bolcsi jobbágyát több évvel azelőtt úgy megverték, hogy majd meghalt. Harmadik esetben egy ökröt és lovakat hajtottak el a Pázmánok szentmártoni jobbágyai, majd „egy forintért elitták azokat" és amikor a bolcsiak vissza merték követelni a jószágokat, elfogták őket és bilincsben is tartották, amíg negyven aranyforint váltságdíjat ki nem fizetett értük településük birtokosa.

6

8 Az ügy kimenetelére vonatkozó adat ugyan nem maradt fenn, annyi azonban bizonyos, hogy a település (hamarosan megtorpanó) gazdasági fejlődésének, népességnövekedésének (lakosságszáma ekkor csaknem elérte a 400-at) gátat biztosan nem az ilyen hatalmaskodások vetettek. Bölcs elnéptelenedése és a Bácsi-puszta XVIII. századi hasznosítása Bölcs lassú elnéptelenedése - ahogyan Kovácsié is - folyamatos volt a török időkben. A vidék jobbágysága az 1540-1650-es években, ha tehette, biztonságosabb helyre menekült. Évtizedeken keresztül még Debrecenbe is beköltöztek bolcsi jobbágyok.

69 Bölcs pusztulásának pontosítása források híján még várat magára, csak feltételezhető, hogy a végleges elnéptelenedés valamikor a XVII. század középső harmadában történhetett. O'sváth Pál elsők között örökítette meg, hogy a kórógyi puszta Beretytyószentmárton felé eső részén (az egykori Bölcs legnyugatibb határrészén) van egy mesterségesen emelt földsánc között egy halom, melyet a nép száján Kádár-halomnak neveznek. Zoltai Lajos 1920. szeptember közepén megásatta a Kádár-dombot. Őskori leletek mellett, amik bizonyítják, hogy a halom nem a török hódoltság korában lett emelve, valóban megtalált több csontvázat. Egyet azon a cölöppel megjelölt helyen, ahol a néphagyomány szerint Kádár vitézt eltemették. Semmi mellékletet, koporsó-, vagy ruhamaradványt nem talált, a koponyán két oldalt szabálytalan alakú lyuk volt, ami ütéstől vagy lövéstől származhatott. Zoltai hajlott arra, hogy a Szalárdi János siralmas magyar krónikájában és Bartha Boldizsár debreceni főbíró krónikájában is megírt Szentmárton és Bölcs határán 1658. szeptember 21-23. között megvívott csatában elesett Kádár István vitéz sírját lelte meg.

7

0 Az elpusztult Bölcs területének hasznosításáról a Mária Terézia féle úrbérrendezés során felvételezett investigatiók közül az egyik legrészletesebben számol be a már 6

8 1493: Dl. 32514. (idézi: Módy 1981: 93.) 6

9 Zoltai 1902: 30-31. 7

0 Módy 1990: 35. 125