Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

VII. § A Sárrétre lásd Csorba Csaba: A régi Sárrét világa. (Bibliográfia. Békéscsaba, 1974.) VIII-IX. § Bortermesztésre lásd Varga Gyula a bevezetésben i. m. x.§ Vö. Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs. (Bp. 1940.) XIV. § A Bihar-hegységben több mint 30 barlang van. Vö. IV. §. XV. § Bányászatra vö. Borovszky bevezetésben i. m. XVI. § Köleséri Sámuel ijj. (1663-1732) a teológia, a bölcsészet és az orvostudományok doktora, az erdélyi kir. titkos konnányzótanács tagja. Legjelentősebb műve, amelyből Bél is idéz: Auraria Romano-Dacica. Hennannstadt, 1719. (Az erdélyi bányákról, s főleg az aranybányászatról.) Politikai rész I.§ A dákokra, a dáko-román elméletre lásd Banner-Jakabffy. A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája. I-IV. (Bp. 1954-1999.). Erdély rövid története. Főszerk.: Köpeczi Béla. 2. kiadás. Bp., 1993. II. § A honfoglalásra, a magyar betelepülésre lásd Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. (Bp. 1966.) 569-692. Csorba Csaba: Árpád népe. Bp., 1999. III-XIV. § A szőlőmüvelésre vö. Varga Gyula i. m. Lore = lőre. Vö. II. § XVII. § A románok leírásával kapcsolatban vö. Borovszky i. m. 212. sk. Györffy István: Magyar nép, magyar föld. (Bp. 1942.) 265-125. 68