Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

XVIII. § A rácokra vő. a XVII. században a Hajdúságban is éltek rácok, Hajdúböszörményt nevezték Rácböszörménynek is. XIX. § Az első bihari ispán említése 1067-ben (Györffy i. m. 574.). Ispánokra Borovszky i. m. 491. Moch (1207-9), Mike (1211-21) stb. A megye címerének képét lásd Borovszky i. m. XII. XX. § Kálmán I. Géza (ur. 1074-77) fia, 1095-1116-ig uralkodott. II. Géza ur. 1141-1162. A váradi püspökök névsorának pontos adatai Borovszky i. m. 463., 470., 529. sk. XXI. § A megye családjaira vö. Csártki és Jakó bevezetőben i. m. SPECIÁLIS RÉSZ I. fejezet I-V.§ Debrecenre általában Balogh István: A cívisek világa. (Debrecen néprajza, Bp. 1973) (bibliográfiával). Szendrey István szerk.: Debrecen története 1693-ig. Debrecen, 1984. Bíró Gáspárnak Oláh Miklós szerint nem száz-, hanem tízezer ökre volt. A debreceni tűzvészekre vö. Sápi Lajos\ Debrecen település- és építéstörténete. (Debrecen, 1972) Történeti források és bibliográfia: Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. (Szerk.: Komoróczy György. Debrecen, 1973) stb. A III. §-ban említett utcanevek helyesen: Cegléd utca, Péterfia utca. II. fejezet I-XIX. § Nagyváradra vö. Györffy i. m. Bunyitay i. m. Jakó és Mezősi i. m. Csorba Csaba: Adattár... Szent Jób I-HI.§ Vö. Csorba Csaba: Adattár ... 216-27. 69