Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)
Két év múlva, 1662-ben, a törökök a várat még jobban megerősítették hozzákapcsolt hadikerítéssel, azaz gerendákból álló sánccal, amelyek falak módjára szolgáltak a védőknek. Tehát így cselvetéssel tartották meg a várat, 1664-ben összeütközve a mieinkkel, egészen 1684-ig, amikor Caraffa gróf 4000 némettel és 3000 magyarral rajtaütést készített. Először a várat pusztította a faltörő ágyúk lövedékeivel, azután felgyújtva a tornyot, ahol a puskaport őrizték a törökök, akkor meghalt mellette negyven barbár, a vár és a város egészen elégett, bátran végrehajtott támadással a védőket úgy megrémítette, hogy azok kitűzve a fehér jelet, tüstént megadták magukat, kiengedték az asszonyokat és a gyermekeket, mellettük hatvan kiválóbb katonát, a megerősített várat a várossal és a katonai parancsnok gazdag hadi kincseit hátrahagyták, majd az elhanyagolt, mégis bátor várnak büntetést adhassanak, mivel, ahogy a hír járta, azok Temesin elöljáróinak torkát metszették? III. § Abban az időben, amikor visszaadták az országnak, kevéssé volt megerősítve, majd a közeli polgárháborúban még gyakrabban nyomorgatták. Közel hozzá apátság van, amelyet ma a legkiválóbb Csáky Miklós gróf irányít. IV. § A tartománynak egykor több vára volt, amelyek azonban az idők viszontagságai miatt mind elpusztultak, semmi más, hacsak nem a kőporok és a falak omlásai mutatják ezeket. Legközelebb Szent Jobbhoz észak felé, kb. ezer lépés távolságra van egy vár vagy erődítmény, amit a magyarok Székelyhídnak neveznek. Nagyszámú említése található Istvánffynál (a ) A mocsaras Ér folyó ágai között fekszik. így a természet akadályozta meg az ellenség betörését, kivéve, amikor a fagy ereje a vizet összeszorította. Emellett az erődöt falak övezték, mérték szerinti vastagságban építve, és gyeppel megerősítve, hogy megvívása kemény volt. Mégis semmi más, csak rom és a munka nyomai maradtak fenn belőle napjainkra, a nevét viselő falu mellett, amelynek magasabb helyén kastély látszik, erőd kőfalaival erősítve. Amikor Váradot a török 1660-ban elfoglalta, Székelyhíd várát Borbély Albert birtokolta, ahogyan Bethlen szavai szólnak, abban a században ritka állhatatossággal, egyedülálló szorgalmassággal megtartotta, a védelem segítségével, hogy a gyakran megjelenő törökök nem tudtak ártani. V.§ Nem messze volt ettől Eradon vára, ugyanennek a folyónak a partján. Azon a részen, ahol Erdéllyel kapcsolódik össze, volt Sólyomkő vára, amelyet ugyancsak a 51
