Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

barbárok 1660-ban elfoglalva teljesen leromboltak. Papmező vára a hasonnevű erdő között levő magaslaton volt, a váradi püspök birtokolta az egész járással együtt, de már ez is ledült és leomlott. Ugyanez a sorsa a belényesi járásban levő Fenesi várnak. A hír azt mondja, hogy Béla alapította, és a vidék neve onnan ered, hogy Béla itt nyestre vadászott, amit a magyarok Nyest-nek neveznek. Pocsay híres város volt a Berettyó és az Ér folyók mocsarai között. Nevét úgy látszik, hogy Bocskay Istvántól kapta, akár hogy ő alapította, akár csak birtokolta. Romokon kívül semmit sem mutat. Még jobban elpusztult Keresztszögh vára a Sebes-Körös mellett, amelyet inkább Keres-szögnek neveznék, mivel a Körös szűkületében emelkedett egy kissé magasabb helyen, ahol nem látható más, csak a romok és a tornyok kőomladékai. Emléke azonban olyan híres, hogy a Csákyak igen régi nemzetsége e vár által jelzi a nevét. II. rész A mezővárosokról és nagyobb falvakról Ha Magyarországon egykor valamely vidék bővelkedett falvakban, ez ha nem múlta is felül azokat, de alig maradt el tőlük. A fejedelmek által elrendelt 1552. évi összeírás több mint 339 falut számlált össze, amelyeket nem felesleges említeni, hogy kitűnjék, mennyi pusztult el napjainkig. Akkor négy kerületre vagy járásra volt osztva. [...]" II. § Közülük nyilvánvalóan lehet előszámlálni olyanokat, amelyek most szomszéd megyékhez tartoznak. De több olyan van, aminek csak a nyoma maradt, az idők viszontagságaiban elpusztultak. Mégis elő kell számlálni azokat, amelyekről az egyes járásokban valamit el lehet mondani. III. § A váradi járásban vannak 1. Félegyháza a Berettyó partján van, azon a helyen, ahol a folyó a dombok közül a síkságra kihömpölyög, Bihar és Diószeg között az út közepén. Az Eszterházy herceg 1

4 Tekintettel arra, hogy a terjedelmes birtokfelsorolás helynévi és birtokosi névanyag Bél Mátyás közlésénél pontosabban és részletesebben közlésre került forráskiadásunk első megjelenése (1978) óta (Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1. köt. Szerk. Maksay Ferenc. Bp. 1990. 191-243.), ezért e szövegrész közlésétől eltekinthetünk, mert szövegkritikai jegyzetei a szövegközlésnél nagyobb terjedelmet igényelnének! 52