Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

a Körös mellett helyezkedik el, amelyet a lakosok városárok névvel neveznek vagy a magyar katonák városának, akiket huszároknak hívnak. Az emberek nemzetisége valach, görög vallásúak, vallásuknak papja is van, akit többnyire népének szokásai szerint a bírái választanak. Három lovas csapatot tart el, valach sereget, akiknek az ezredes parancsol, a parancsnok megbízásából. Hitvány házaik vannak, inkább kényszerűségből, mint kényességből szalmával befedve. XVIII. § A vár alatt van a város, vagy új városalja, amelyet új fekvése miatt nevezlek el így. Ugyanis egykor közelebb volt a várhoz. Magyarok lakják, de vannak közöttük rácok és németek is. Az előbbieknél ékesebbek, az utcák jobb rendben helyezkednek el, középen elég nagy piactérrel, épületei sem nélkülözik a díszítést. Közöttük van a kanonokok néhány háza, akiknek a birtokába tartozik. A vártól legkevesebb kétszáz lépésre nyugaton helyezkedik el, a Pece és a Körös folyók közé zárva. A katolikus vallást gyakorolják, szentségeinek élén a kanonokok rendje áll, akik tízen vannak, a városban igen kiemelkedő férfiak, Kebel Mihály püspök, fővikárius, Forgách Pál gróf prépost és olvasó kanonok. Nevery Pál macsói püspök, Kántor László Pál, Barbacsy Ferenc, Keczer István, Luzsinszky István benefikárius, püspök, Csáky Miklós gróf, Zichy Ferenc gróf, Navoy Pál. Az ő hasonlíthatatlan emberiességüket, amit késedelmesen ugyan, de megpróbáltunk, soha nem tudjuk eléggé dicsőíteni. Közülük különösen két férfi volt a vallásra nézve igen igyekvő: Luzsinszky L. B. István és László Pál vetették meg az alapját a kapucinusok rendje kolostorának az építendő város végén. Ennek kezdete 1726-27. években történt. A várost a hivatalok, bírák és szenátorok irányítják, de figyelembe véve a legtiszteletreméltóbb kanonokok véleményét. XIX. § Itt a városalja rész szomszédja Olaszi, amelyet csupán a Körös medre választ el attól, de a folyóra helyezett hidacska összeköti. A hely nagyságban és lakosok számában, ha nem is múlja felül az új városalji részt, bizonyosan nem kevesebb annál. Magyarok lakják, kevés némettel keveredve. Ezek között látható több ékesen díszített épület, amelyeket részint kanonokok, részint nemesek laknak. A váradi püspök birtokában van, akinek háza is van itt. Két papi rendje van, a jezsuiták és a ferencesek, az előbbiek helye már fel is épült a templommal együtt a Körösnél, a kőhídnál, a költséges, tágas, erős kőből épült épületben már benne is laknak, míg az utóbbiak most igyekeznek, hogy valamilyen 49