Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

szekér önmagától mozogva ökrök nélkül Várad alá ment, hogy a kísérők felserkenve, követni tudták, merre ment a szekér. A többit mellőzöm. Onnan először 1600-ban vitték el a szent király (bepólyált) fejét, miután 1443-ban a leomlott torony romjai alatt két karjával és többi csontjával együtt megőrződött. Egyáltalán nem akarom tagadni, hogy mielőtt László a székesegyházat emelte, egykor már püspökség volt itt, mert Bonfini, aki ezt hagyományozza, megemlékezik a váradi püspökről^ és leányáról,

(g) akik Salamon idejében éltek, aki azonban mégis a bazilikát és a várost Salamon után Lászlótól alapitottnak jegyzi fel,

(h

) Ennek az oka az az ércszobor, amely a három király alakjával sokáig a városban állt. II. § Annyira kedves volt ez a hely László utódainak, hogy többen itt választottak sírhelyet. II. István Magyarország királya, habár Egerben halt meg, holttestét szerzetesi ruhába öltöztetve Váradon temették el.

(i

) Hasonlóan a kegyes Beatrixnak, I. Károly feleségének, VII. Henrik római császár leányának a sírját is a váradi bazilikában lehet megtekinteni.® Zsigmond király és császár, még életében elrendelte, hogy holttestét Váradra vigyék, mivel ahogyan Bonfini mondja, magát mindig Szent László segedelmébe ajánlotta/

0 Sírverséül ezt helyezték: Császár és Rómától felszentelt birodalom, a tied vagyok, Uralkodtam, nem karddal, hanem a kegyesség segítségével Miután hármat elvetettem, megválasztottam egy pápát, Megtisztítottam a világot, megtagadva az eretnekséggel a rosszat. III- § A városnak a képe akkor megerősített helyhez hasonlított inkább, mint várhoz. Ugyanis a Szent Szűz bazilikájából állott, nagyszerűen, és a királyi költségekből méltó palánkkal feldíszítve. Tartozott hozzá igen közel város is. A szent épülethez kapcsolódott a főpap háza, fölékesítve a legbőségesebb jótéteményekkel, az isteni tisztelet kegyelméből. Mindezek utódai idejében még jobban terjeszkedve, nagy kiterjedésű falunak mutatták a várost akkor,

(m

) ahogyan Bonfini mondja. Árokkal és fakerítéssel, nem fallal volt körülvéve, míg a vár sokkal védettebb, sánccal és árokkal és fabástyával eléggé biztosnak látszott. Kint és bent kolostorok voltak, és templomok egyrészt a püspöknek, másrészt különböző rendű papságnak, akik tekintélye miatt virágzott a városban a csodálatos tiizesvas próba, amelynek hordozásával szokták volt a perlekedők között a vitát eldönteni a királyság szokása szerint, háromszáznegyven 38