Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

V.§ Azonkívül fában szenvednek hiányt. Ami erdőjük a város határain kívül van, az épületek szükségleteire és valamiféle díszként őrzik. Tudniillik észak felől simul hozzá szépen, míg többi részein szétszórt kertek övezik, gyümölcsfákkal és szőlővel teleültetve. Innen asztali fogyasztásra elég kellemes bor kerül ki. Folyóvíz hiányzik ugyan, de vannak egészséges és hideg forrásai. A várost csekély mélységű árkok övezik, a mélyükről felemelt sáncokkal, amelyeket hat kapu metsz át. A város egész birtoka a legszebb síkságon terül el, kerülete 15 mérföld. Itt bolyonganak a polgárok állatai, kunyhókkal szétválasztva, hogy azt lehet hinni, ezek tulajdonképpen falvak. Ha ezt a várost nem bántanák, Magyarországon mind közül a legnagyobb és a leggazdagabb lenne. II. Várad I-§ Város Magyarország határán, azon a részen, ahol Erdély Provincia a Körös - mint mondják, a Sebes - völgyén keresztül csatlakozik. László úr alapította, mint mondják, isteni közbenjárással megintve, amikor ezen a földön vadászott. Ugyanis amikor szerencsésen befejezte a háborúkat, amelyeket részint a kunok, részint a lengyelek ellen viselt, úgy vélte méltónak, hogy magát teljesen testben és lélekben egyenlő odaadással isteni szolgálatnak szenteli. Ezért vadászás közben, amikor erre a helyre ért, először szentélyt emelt az Isteni Szűznek, majd fényesen megnagyobbította, papot adván neki, aki kultuszát vezeti. Azután várost alapított, elég erősen megerősítve, amelyet ezért Váradnak nevezett, ami a magyarok nyelvén várat jelent, vagyis castrumot, püspöki székhelyhez méltót. Az utódok Nagy Váradnak nevezték, ami: Varadinum Magnum, a németeknek Groszwaradain, azért, mivel a másik Kis Várad, népiesen Kis Varda, parvum Varadinum szabolcsi földön található. Vannak, akik azt vallják, hogy Váradunk már István királytól vette eredetét.

(b

) De biztosabb, hogy Szent László tette szerencséssé, gyakran látogatott ide, és itt is akart temetkezni. Salamon idejében fényesen cselekedett sok dolgot, gyakran vágta le a kunokat,'

(c

) akik ezeket a vidékeket pusztították. így a csapat is, amelyet vezetett, ennek a vidéknek a fiatalságából került ki. És nem érdemtelenül helyezte erre a vidékre, amelyet szeretett, és amelyet annyi egyházi épülettel díszített, saját maga síremlékét. A csodákat, amelyek a sírjánál történtek, Bonfini mesélte el. Ugyanis, amikor a kísérők aludtak, a halott testével a 37