Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Egy bihari polihisztor - Simon István élete

Mikor Te rajzoltál... Emlékszel, úgy-i? Nos, fiú, megnőttél Te, de én törpén Vergődöm bozóton, cserjén akadozva... Vacsorád pástétom, tengek én körtén, Vackor az azonba', tanúm rá a bodza. (...) A „Mikor Te rajzoltál" konkrét utalás az együttműködésre: az első Bugyi Sándorkönyv (Én meg a lú, 1902) egyik illusztrátora a 15-16 éves Tóth Árpád volt! Simon István 1909-ben már 49. évét taposta, nem számíthatott különösebb irodalmi rangra. Azt csak képzelte azonban, hogy a fiatal, állás nélküli költő vacsorája pástétom, vagyis a hírnév gazdaggá tette! A maga nemében különös elbeszélés a Gyógyászat a Márson, mertj ól mutatja Simon István természettudományos érdeklődését, illetve a fantasztikum iránti vonzalmát. A novella egy jóslással kezdődik, ami meggyőződése volt. „A XX-ik század közepe táján majd nem fogja kérdezni senki: hogyan lehet eljutni a csillagokba, mert meglesz, való lesz. Ha testileg nem, hát lelkileg, telepáthia útján." A fikció azzal kezdődik, hogy az elbeszélő már volt a Marson. „Szédületes gyorsasággal látszott növekedni, amint feléje közeledtem. Az egész égboltról leszorította a csillagokat s misztikus fényben egyedül ragyogott. Az óriás vörös golyón egyre tisztábban látszottak a tengerek, hegyek, folyók és csatornák." S aztán következnek a humoros élmények. Újraközölte Miért mozognak a bolygók a nap körül? c. dolgozatát az alábbi jegyzettel: „Ezt az elmefuttatást több mint 20 évvel ezelőtt írtam, s az 1896-ban megjelent Vegyes dolgok című könyvemben adtam ki: tehát sokkal előtte az elektron-elmélet megszületésének." Közzétett egy dolgozatot Az elektromosság új elmélete címen. Ez így kezdődik: „Én már több mint 25 éve sokak előtt állítottam, s az 1896-ik évben megjelent Vegyes dolgok című könyvecskémben meg is írtam, hogy az elektromosság nem pusztán erőnyilvánulás, hanem tulajdonképpen anyag". Panaszolja, hogy állítását megmosolyogták, s azzal utasították el, elméletek felállításához csak kipróbált, jeles tudású férfiaknak van joguk. Felhozza Stephenson, Edison, Faraday példáját, akik nem intézmények laboratóriumaiban fedezték fel találmányaikat. Nem vindikálja magának a jogot, hogy ő rendítette volna meg a hagyományos fizikai világkép pilléreit, csak konstatálja, hogy amit ő 1896-ban már leírt, az időközben tudományos tény lett. „A prioritást azonban nem engedem." Tegyük hozzá, hogy elmélete nem eredeti, hiszen maga is utalt rá az elektromosság mibenlétéről szólva, hogy már Franklin azon a véleményen volt, hogy az elektronosság anyag. 275