Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Egy bihari polihisztor - Simon István élete
Flammarion Népszerű csillagászat c. könyve volt rendszeres olvasmánya. A Szembeötlő tudományos tévedések c. írásában cáfolja azt a hiedelmet, hogy a villámlást a légköri villamosság okozza, mert a levegőben nincs is elektromosság. Ellenben e légköri jelenség okozója a levegő által összeszorított, elektromossággal telített, felhőkké sűrűsödött vízgőzök áttörése a megvékonyodott levegőrétegen. Abszurdumnak tartja, hogy az üstökösök csóvája anyag vagy a sugárnyomás ereje lenne. Szerinte „Az üstökösök farka nem anyag, hanem egyszerű fénycsóva." A nap sugárkévéje. Szembeszáll a Nobel-díjas Arrhenius (1859-1927) elméletével is, aki éppen a sugárnyomásról kifejtett teóriájával gondolta kiegészíteni Darwin származástanát. Arrhenius szerint az élet a napsugarak által okozott fénynyomás következtében jut egyik égitestről a másikra. Simon István ennek ellene szegezi a kérdést: igen, de az első életcsíra hol és hogyan keletkezett? Hosszasan sorolja ellenérveit, végül oda konkludál: „Az élet eredetének a megfejtése tehát nem sikerült sem Arrheniusnak, sem az ő követőinek. De ugyan hogyan is sikerült volna, mikor magát az élet lényegét sem ismerjük." Az emberi tudás korlátozott. Az ember élettelen anyagból nem képes élőt, szervetlen anyagból szervest produkálni. Mindazonáltal elismeri, az élet élettelen és földi anyagból jött létre. Ám tagadja a természet „mindent intéző hatalmasságát," öntudatát, ugyanakkor elismeri célirányosságát. „Aki ezt megtehette, azt bátran nevezhetjük Istennek." „... ha azt mondjuk, hogy a világon minden a természet örök törvényei szerint megy végbe, azt is tegyük hozzá, hogy ezeket a törvényeket a természet számára az hozta létre, aki mindenek felett uralkodik, t. i. az örök Isten." Vagyis szerzőnk kreatív, korát megelőző természetismerete ellenére az objektív idealizmus filozófiáját vallotta. Az elektromosságról és mágnességről c. hosszabb dolgozatát is újraközölte, de nem teljesen azonos formában. A villamosság terjedési sebessége c. dolgozatát ezekkel a szavakkal fejezi be. „Megtörténhetik, hogy drótnélküli távíróval a Marsbeliekkel is válthatunk marconi-grammokat, de hogy aztán az ott lakók nyelvét mikor értjük meg, s mikor értik meg ők a mi ezer egynehányszáz nyelvünket, arra nagyon kíváncsi vagyok." 3 9 1 9 A könyv tartalma: Levél Szabolcska Mihályhoz 1. oldal; Heribald 5.; A hazáról 12.; Megértették egymást 15.; Az északi sarkon (Útleírás) 21.; Jóska cigány meg a Sárga 28.; Poétának érzem magam 32.; (Bugyi Sándor-történetek) Levél Tóth Árpádhoz 38.; Lakodalom a Sárréten 40.; Gyógyászat a Márson 51.; Miért mozognak a bolygók a nap körül 56.; Darules. Egy sárréti vadász elbeszélése után 66.; Az elektromosság új elmélete 76.; Az elektromosságról cs mágnességről, Az 1896-ban megjelent 'Vegyes dolgok' című munkámból 82.; Az elektromosság lényege 89.; Vonzás és taszítás 99.; A mágnesség 108.; Az clektromozás két módja 115.; A villamosság terjedési sebessége 122.; Szembeötlő tudományos tévedések 127. 276
