Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe
Gabonatároló épületek Minden gazdaság alapvető kellékei a különböző terménytároló eszközök és építmények. A termények tárolása szempontjából a parasztporta valamennyi épülete számba jöhet. Különösen a lakóházak, sütőházak, istállók padlása, ereszalja, a második szoba, a különböző kamrák stb. Fejlettebb gazdaságokban azonban már kezdetektől fogva építettek speciálisan termény tárolására szolgáló építményeket is. Megkülönböztetjük aföld alatti vermeket és a föld feletti építményeket. Legelterjedtebbek a körte alakú kerek vermek. 5 0 Ezek jellemzője, hogy szájuk keskeny, 80-120 cm átmérőjű. Mélységük a talajvíz szintjétől függően 2-3 méter. Kb. 80 cm-től lefelé folyton szélesedik, alsó részének átmérője 2-3 méter is lehet. Belsejét rendszerint kiégették, majd tárolás előtt minden évben jól kifüstölték, és törekes szalmával kibélelték. Ezután gabonával majdnem a föld színéig feltöltötték, felülre is szalmát tettek, majd leföldelték, letapasztották. A XIX. század első felének gazdasági szakírói a gabonafélék vermelését még természetesnek tartották, s annak praktikus módszereit tanítják. Az 1860-as évektől kezdve azonban mind többen korszerűtlennek tartják, s a XIX. század végétől a meglévő vermeket már csak zöldségfélék, burgonya, répa tárolására használják. A körte alakú vermek utolsó példányait a Berettyó mellékén az 1970-es évek elején figyelték meg. (26. kép) A XIX. század végétől kezdve több kutató érdeklődését felkeltették az ún. boglya alakú gabonásoké Ezek a föld-, sár- vagy paticsépítmények írott forrásokban a XVIII. század első felében bukkantak fel, a gabonakonjunktúrák hatására - ott terjedtek el, ahol a magas talajvízszint miatt nem lehetett vermet ásni. Három fő formája ismert: a kemence formájú, tetején nyitott, fedővel zárt, a henger alakú, kúpos tetővel fedett ún. „prémes", melynek nyílása az oldalának a felső részén van és a boglya alakú, oldalsó töltőnyílással rendelkező gabonások. Pocsajban ez utóbbi fordult elő, de az utolsót a 70-es években lebontották. 5 2 A föld fölé épített terménytárolók között talán legkezdetlegesebbek a 60-80 cm magas falábakra vagy fatalpakra állított, ovális vagy szögletes, szalma-, gaz- vagy nádtetővel fedett, tapasztott falú gabonás kasok. Töltőnyílásuk rendszerint magasan, a tető alatt vagy a végén volt. A nagyobbakra ajtónyílást is vágtak, illetve ajtót helyeztek el, s a belsejét rekeszekre osztották. Bizonyos nagyságon túl ezeknek ácsolt favázat építettek. Ezek a könnyen formálható kezdetleges építmények szinte mindenütt megtalálhatók voltak. Egyszerűbb formái - mint tárolóedények - a ház eresze alatt, a 5 0IKVAIN. 1966. 349-353. 5 1 FÜZES E. 1984. 130-145. 5 2 Fodor Bálint közlése. Pocsaj, 2005. 234
