Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe

az a tér, a mely alkalmas volt a hús, szalonna füstölésére. Emellett a szabadkémények eltűnésével a főzést télen jobbára a szoba spórján végezték, nyáron pedig, hogy a házban ne legyen elviselhetetlen a meleg, a szintén ekkor megjelent nyári konyhákban. (24. kép) Ezekben vagy berakott, vagy a század végén megjelent vas vázú csikóspór állt. Ugyancsak kikerült a már többnyire vályogból rakott üstház. A hagyományos tüzelőberendezésekben az 1940-es években ment át döntő váltás, megjelentek a gyári készítésű, samott téglával bélelt, zománcozott tűzhelyek. Az 50-es évektől pedig mindinkább eltűntek a kemencék. Már korábban, a főzés kiszorulásával párhuzamosan megjelentek a sütőházak, a szobai kemence helyét belül fűtős cserépkályhák vették át, és már szinte csak a fűtést szolgálták, bár volt közöttük néhány lere s változat. Az 1960-as, 70-es évek hozták meg a döntő fordulatot: a sütésben-főzésben a gáz-, később villanytűzhelyek, a fűtésben a központi fűtés, a gázkonvektorok, villany- és olajkályhák már magát a fűtőanyagot is megváltoztatták. Teljesen soha nem tudták kiszorítani a hagyományosabb módszereket - főként a fűtésben - de a szén-, a gáz- és a villanytüzelés együttesen az izik, a rőzse és a. fa fölé kerekedett. Gazdasági épületek A mezőgazdasági termelés fejlődése, a létfenntartás biztonsága szükségessé tette a lakótér mellett a termények tárolására és bizonyos feldolgozómunkák végzése céljából különféle építmények létesítését. Ezek csatlakozhattak, össze is épülhettek a szűkebb értelemben vett lakótérrel, állhattak külön, leggyakrabban a lakótelken, de nem ritkán másutt, akár a faluban vagy mellette, akár ettől távolabb a határban. Ez utóbbiak községünkben nem jellemzők, a többi közül viszont valamennyi. Módosabb gazdaságokban minden háziállatfajta külön épületet vagy helyiséget kapott. Ez a belterjes tartásmód szükségessé tette a takarmánytermelést, s ennek raktározására többféle építményt is létrehoztak. Már maga a terménytömeg is biztonságos raktározási, tárolási gondot jelentett, s így érthető, hogy az igen korai időből igazolható építmény a szemestermények megőrzésére, tartására szolgáló verem.

4

8 Szükség van a kiterjedt tárolótérre azért is, mert a földművelő és állattenyésztő gazdálkodásnak az említett struktúrában igen nagy szerszám- és edénykészlete van. Mindkettő igen helyigényes, gondoljunk csak a szekerekre, ekékre, lisztesládákra, szuszékokra, kosarakra stb. 4

8IKVAIN. 1966.343. 232