Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe

A cserépfedés technikájának kapcsán ismét fel kell emlegetnünk a Mózer-telep jelentőségét, ahol a XX. század első harmadától a 40-es évek végéig készítették a formába nyomott cementcserepet. Mai napig markánsan jelen van nemcsak a gazdasági, hanem a lakóépületek között is. Elkészítése könnyű volt, nem kellett égetni, a formába öntve magától megkötött. Ilyetén szaporasága és olcsósága miatt igen népszerűnek bizonyult. Az észak-magyarországi vas- és acélipari központok vidékén már a múlt század utolsó harmadában megjelent a bádoglemez tető, mely az ország többi részén csak nagyon szórványosan fordult elő. Drágasága s viszonylag gyors korrodálódása miatt sehol sem vált általánossá, jobbára ipari munkáskolóniák épületei vagy jobb módú gazdaházak jellegzetessége maradt. Néhány példányát amerikás háznak is nevezték, mert előszeretettel alkalmazták az Amerikát megjárt vendégmunkások. Mivel anyagi helyzetük megengedte e drága tetőfedő anyagot is, mintegy vagyon- és rangjelzőként alkalmazták. A természetes eredetű tetőfedő anyagok közül a természetes pala természetföldrajzi meghatározottsága miatt ritkán fordult elő. Noha tűzbiztonsága miatt már a múlt század közepétől közigazgatási utasítások ösztönözték használatát, de nehézkessége, nagy súlya, drágasága miatt még a kitermelő helységek körzetében sem tudott domináns tetőfedő anyaggá válni. A pala később, az 1960-as évek elejétől már nem a korábbi, kitermelt szabálytalan formában, hanem szabályos négyzetes lapokként terjedt el az építőanyag-piacon, és az újonnan épült típusházak nagy hányadán jelent meg általánosan. Kezdetben a természetes szürke, később bordó és zöld változatai is forgalomba kerültek. A 70-es, 80-as évektől kezdett elterjedni a hullámpala, ami lényegében hullámlemezzé préselt, nagy felületű palalemez. Először nagy tetősíkú gazdasági épületeken, istállókon jelent meg, később azonban nem kímélte a lakóházakat sem. Valamennyi változatot szögeléssel rögzítik a lécezéshez. A hullámpala mintájára jelent még azzal nagyjából egy időben több hullámlemez is a tetőfedő anyagok között, először horganyzott lemezből, majd különféle színekkel préselt kemény műanyagból. Ez utóbbiból készülnek a rikító úgynevezett napfénytetők teraszok, tornácok, esetleg filagóriák fölé. Tornác A tornácnak sok formai változata, technikai megoldása alakult ki.

4

1 Legegyszerűbb és leggyakoribb, községünkben pedig szinte kizárólagos formája az udvari homlokzatot szegélyező odaltornác. Régi típusú, nádfedeles házaink tornácai a 4

1 BARABÁS J.-GILYÉN N. 1987. 135-146. 226