Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

Általánosabb azonban az a vélekedés, hogy az aranyat az aranytermő hegyekből a záporesők és a vízfolyások sebes rohanású mosásai hozzák le, ezt erősíti a gyakorlat is és a parasztok szokása, akik az ilyen aranyat felkutatják és megszerzik. Ok akkor mossák legszívesebben a folyót, amikor a zivataroktól felduzzadt. Miután az visszaszívja a vizet, ami előző nap kicsapott belőle, rögtön a partra sietnek, deszkákat helyeznek mellé, és a lejtős gyapjúdarabokon keresztülöntik a vízzel kevert homokot, hogy leülepedjék az, amit a hegyekből kimosott és az áradással lezúdított - hiszik. Maguk a minap megkérdezett pojanaiak, akik a mosást végezték, válaszolták, hogy most nem tudják, mert a Körös a nagy szárazság miatt leapadt. Ez az 1726. év volt, amikor a Körös olyan alacsony és keskeny volt, hogy át lehetett gázolni az alig folyó habokon. Nemigen tetszik ez az igen kiváló Kölesérinek. Az aranyat ugyanis - teszi hozzá - b) amelyet a folyók partjainál vagy magukban az aranyat hozó folyókban találnak, alig látszik hihetőnek, hogy a zivatarok mossák ki az aranytermő hegyek lábaiból, és rohanásukkal gördülnek le, mivel nem könnyű egyedül a víz folyásával a mélyből kimosni vagy kiszedni az aranyat, sem vízzel olyan messzire szállítani. Csalhatatlan ítéletet nyújtanak a folyami arannyal kevert fekete, vastartalmú üledékek, amelyet a mágnes kő is bizonyít, amelynek jótéteményéből megtisztulnak, készségesen ráfüggeszkedve, jóllehet vasérceket aligha lehet találni a szomszédságban. Ezen kívül, ami biztos ítéletét adja az aranytól súlyos homoknak a távolról nézők számára is, részben a színe, részben az anyaga. Azt pedig, hogy a súlyosabb göröngyökben a föld külső felületén gyakran található arany, bizonyára egyformán lehet a súlyosabb részek tapadásának és más különféle okoknak felírni. Előhoz a helyek közül, ahol aranyat mosnak olyan hegyeket, amelyekben meddő és érc nélküli nagy közök vannak, az arany, amit a folyókban találnak, különbözik attól alakban, mivel leveles, ez pedig kicsiny és alig különbözik a liszttől (c). Bármelyik is legyen, az igazat lehet bizonyítani. Nyilvánvalóan nem tagadom, hogy az arany a folyók medrében születik, de nem megyek bele annak tagadásába, hogy a záporeső mossa ki ömlésével és viszi bele a folyókba, amelyek a víz útjába akadnak a hegyekben. És ha nem is tudja kioldani és kimosni egyedül a víz folyásával a mélyből; de odaszállítani az aranymosó folyókba nem nehéz, amint a fövenyt szállító záporok mutatják. Ámbár zivatar után olyan erővel rohannak le a vizek, hogy nemcsak homokot, de sziklákat is leszakítanak és visznek magukkal. De ki nem ismeri a hegyek lejtőin a kövekkel kevert fövenyt? A kövek kavicsai között gyakran akad arany - mondja Plinius. d) Kiváltképp ahol omlások és hasadékok vannak, amelyeket mosnak az esők. Ugyanis gyakran olyan vad folyással rohannak, hogy semmi nem állhat ellent nekik, elviszik, amibe beleütköznek, messze 21