Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe
Fekvés, természetföldrajzi környezet „Fekszik e helység... - ...az Ér vizének a Berettyóba szakadásánál a Debreczen felöl eső parton sár vagy pocsaja közt feküdvén, sokan e körülményből vélik helynév eredetét... - ...K(is)-Maria, Félegyháza, Diószeg, N(agy)-Léta, M(onostor)-Pályi, H(osszú)-Pályi és Esztár helységek közt, Esztár és K(is).-Mariától 1/8, B(erettyó)Ujfalutól 2, N(agy)-Várad és Debreczentől 4 óra távolságba... A határ kiterjedése, melyben a két nagyobb birtokos erdeje is beértendő -10 913 hold, melyből a volt úrbéres lakosság kezén van 6988 h. föld." - olvashatjuk O'sváth Pál Pocsaj községet pontosan körülhatároló sorait. 5 Fontos körülményként ki kell emelnünk a falunév eredetére való utalását, melyből pontosan kirajzolódik, hogy a település határa - természetesen a környező falvakéval együtt - időszakosan vízjárta terület volt, állandósult mocsaras, lápos, illetve száraz területrészekkel. (I. térkép) Ha alaposan megnézzük Bihar vármegye címerét, akkor leolvashatjuk róla, hogy nem kimondottan országnyi mérete, mint inkább gazdag természeti adottságai miatt kapta a ,J3iharország" nevet. A magashegységtől a mocsárvilágig, a bortermő domboldalaktól a ligeterdőkig szinte mindenféle mérsékeltövi jelenség megtalálható volt itt. Ez olyan sokrétű gazdálkodási rendszer kialakulását alapozta meg, mely valóban országnyi összetettséget és komplexitást mutat. Ezekről a páratlan természetföldrajzi adottságokról és azok kihasználásáról több kitűnő összefoglalás és értékelés készült. 6 Az egykori Bihar megye Ermellék és Sárrét közötti sík része a Bihari-síkság, mely tájegység egyik reprezentáns faluja Pocsaj. Ahogyan azt Egri Béla 1964-es népi építészeti felmérésében megfogalmazta: „etnográfiai egységen belül jellegzetes". 7 Bár - mint ahogy arról már szó esett - a falu életében igen nagy jelentőséggel bírt a mocsárvilág, nem sárréti település. Mind vízrajzi, mind pedig a domborzati és talajviszonyokat figyelembe véve a Bihari-síkság - Pocsaj pedig néhány szomszédos településsel együtt különösen - átmeneti területnek tekinthető. Ennek az átmenetiségnek az árnyalatnyiságát, illetve a falu két folyójának, a Berettyónak és az Érnek a jelentőségét kiválóan érzékelteti Bél Mátyás leírása: „Itt (Hodos) már igen erősen kezd kiszélesedni [//. a Berettyó], a sekély meder miatt sok pocsolyát és iszapot teremt. Kivált akkor létesít náddal, sással és kákával belepett mocsarat, amikor Félegyház faluhoz érkezik. Itt egyáltalán nem mély, de tele van áthatolhatatlan sárral. A falu alatt már a dombok közül a síkságra hömpölyög, amelyeknek kettémetszett völgyeit és hullámzó földjeit eredetétől egészen eddig folyvást öntözte. Ezután minél 5 OSVÁTH P. 1875. 538-539. 6 JAKÓ Zs.: 1940. 70-73; DÁM L. 1975. 9-20; DANKÓ I. 2002. 9-17. 7 DMNA 820. - EGRI B. 1964. 200
