Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

kivételtől eltekintve -, még a nagyhírű történelmi borvidékek korábbi szüreti, szürethez kapcsolódó ünnepi szokásainak is. Sőt az ország számos olyan helyén is nagy népszerűségnek örvendtek, ahol még szőlőművelés sem folyt. A két világháború között a stilizált „magyar ruha" szerepe megnő, s szinte elmaradhatatlanná válik a csősz párok esetében. Az 1930-as években a helyi Levente Egyesület 2 6 volt a szervezője az egyik emlékezetes szüreti bálnak és felvonulásnak Almosdon. Felkérték azokat a leventéket, akik családjának szőlője volt és még nem töltötték be a 18. életévüket, hogy válasszanak magukhoz illő párt a 16 éven aluli, szőlősgazdák leányai közül és öltözzenek fel csőszlegénynek, csőszlányoknak, magyar ruhába. A legények általában azt a leányt választották és kérték fel párjuknak, akiket már kiszemeltek maguknak, vagy a szülők kinéztek fiúknak, mint jövendőbeli társat. S az esetek nagy többségében valóban házasság is lett belőle. Tehát az iíjak társadalmi helyzetüknek megfelelő helyen kopogtattak. Hiszen abban az időben a szív szavát megelőzve, a társadalmi, vagyoni helyzetben elfoglalt hely, s a szülők beleegyezése volt a döntő a párválasztás során. A szüreti bál, a szüreti felvonulás előkészítése jó alkalom volt arra, hogy a párok jobban megismerjék egymást. Először a kiszemelt lányt kérdezte meg a fiú, hogy lenne-e a párja csőszlányként a szüreti mulatságon. Utána a lányt elkéreztette szüleitől, mert ahhoz hogy valaki ezt vállalni tudja, a szülői beleegyezésen túl, anyagiak is szükségeltettek. A paraszti díszmagyar ruha 2 7 elkészíttetése elég költséges volt. A szüreti bál vasárnap este kezdődött. Előző napon feldíszítették a báltermet. A mennyezetre zsinórokat húztak, és arra szőlőfürtöket aggattak. Középen volt a fődísz, egy nagy görögdinnye behálózva, azon koronaszerűen, gyümölcsből font dísz, benne elrejtve egy üveg tömény ital, és édesség. Vasárnap ebéd után került sor a szüreti felvonulásra. A menet élén a lovas legények haladtak, saját lovaikon, paraszti díszmagyar ruhában. Hatan-nyolcan voltak. Őket 2 6 Az 1921-ben kihirdetett 53. tc. alapján a 12-21 éves fiúk részére kötelező jelleggel létrehozták valamennyi településen az ifjúság félkatonai szervezetét, miután a trianoni békeszerződés (1920) megtiltotta Magyaror­szágon az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását. A közösségi kapcsolatok ápolásának színterei is voltak a Levente Egyesületek. 2 7 A paraszti díszmagyar viselet a lányoknál: fehér batiszt anyagból készült blúz, húzott bő újjal, fodros nyakkal; piros bársony, vagy szatén anyagból varrott, zsinórral díszített és fűzött mellény; hozzá finom gyolcsból szabott, dúsan ráncolt, térdig érő, alján három sor keskeny nemzeti színű szalaggal díszített szok­nya, fehér patentharisnya; fekete lakkcipő; magyaros párta. A legényeknél: fekete kalap, nemzetiszín szalaggal, mellette árvalányhaj; fehér gyolcsing, bő újjal, rojtos kézelővel; fekete lábri (mellény), ezüstszínű pitykékkel, zsinórral; fehér gyolcsgatya, bő szára gazdagon ráncba szedve; háromszögbe hajtott piros delinkendő, oldalt a gatyakorcba begyűrve, (a kendőt a csőszlány adta a vele együtt paraszti díszmagyarba öltözött csőszlegénynek); sarkantyús bokszcsizma; és egy fokos, rajta nemzetiszín szalag, néhány szál virággal. 180

Next

/
Thumbnails
Contents