Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

a kisbíró követte, erőteljes dobpergéssel. Minden utcasarkon hangosan felolvasta humoros hirdetési szövegét, folyton formálva, alakítva, a kíváncsiskodók seregére vagy az ott lakókra aktualizálva. (A hirdetés szövegét lásd alább.) A kisbírót a mókacsinálók követték, a drótos és felesége, meg egy kormos cigánykovács. Utánozták az akkori időben házaló drótostótokat és hangosan kiabálták: „ Van-e valami lyuk a fazékon vagy cseréptálon gazdaasszonyom, itt vagyok és megfótozom. " Bementek a házakhoz is, ott megkopogtatták a falon függő cserépedényeket, egyet-kettőt le is akasztottak, hogy viszik és megdrótozzák. A cigánykovács patkolószeget árult, meg elhúzta a gazduram nótáját egy pohár borért. Utánuk következtek a csősz párok népdalokat énekelve, majd hangos muzsikaszóval a cigányzenekar. A kisbíró hirdetése után a csősz párok minden alkalommal csárdást táncoltak. A menetet egy ökrös szekér zárta, ezen boroshordók és sok szüreti népség. Egy férfi a saroglyán állt, és egy kishordóból lopóból kínálta a bort a bámészkodóknak. így vonultak végig Almosd utcáin. Estefelé, a csürhe-csorda hajtás idejére a felvonulás véget ért. Ki-ki hazatért, hogy aztán este 8 óra körül vigadjon tovább a bálteremben. A csőszlegények hazakísérték párjukat, s a lány szülei ott tartották vacsorára, majd utána ismét együtt, de már a lány anyjának kíséretében visszamentek a bálterembe.

2

8 A csősz párok - nevüknek megfelelő - igazi feladata a bálban kezdődött, meg kellett fogniuk a báltermet díszítő szőlőt dézsmáló tolvajokat. A bíró elé vezették a bűnösöket, s az tréfásan kirótta a pénzbírságot. Hajnalra, a bál végére, minden szőlőt ellopkodtak. Éjfélkor elárverezték a mennyezet közepén lógó díszes gyümölcs „koronát". Valamelyik módosabb csőszlegény vette meg a párjának, s így az a lány lett a bálkirálynő. Ez csak egy jelképes dicsőség volt, ezért semmiféle jutalom nem járt. A szüreti felvonulás és bál napjainkban is évről évre megrendezésre kerül Almosdon, módosult formában bár, de jelentős színfoltjaként a település közösségi életének. A kisbíró hirdetési szövege a szüreti felvonuláson

2

9 Az egykori kisbírói hirdetmények mintájára, humoros formába öntött közlendők megírásakor a szerző minden bizonnyal felhasználta egykori személyes élményeit, tapasztalatait is, melyeket aktualizált. Szövegének egy része mindenképpen 1975 után íródhatott, miután az álmosdi Táncsics és a bagaméri Búzakalász Tsz egyesült. Az így létrejött tsz neve: Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lett, székhelye pedig Almosd. 2

S A lányok nem járhattak abban az időben egyedül bálba. Édesanyjuk, vagy keresztanyjuk kísérte cl őket. A bál ideje alatt, a terem szélén ültek, figyelték a fiatalokat, s beszélgettek asszonytársaikkal. 2

9 A kisbíró hirdetési szövegét Lengyel Sándomé: Szölőshcgyek és szőlőskertek hagyományos igazgatása és rendje című, a Hajdú-Bihar Megyei Önkéntes Néprajzi és Népnyelvi Gyűjtőpályázatra beadott munkájából idézem. - Déri Múzeum Néprajzi Adattára. Leltári száma: DMNA 2288/88. 181