Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon
A szőlő nagyon munkaigényes növény. A munkák legnehezebbike a kapálás. A szőlőt évente legalább négyszer, de sokkal inkább ötször-hatszor kell kapálni. Az év folyamán az első kapálást, a nyitás jelenti március végén, miután a föld fagya kieresztett. Nagy tömegű földet kell megmozgatni, a tőkék mellől a sorok közé ormába húzni. Ezt a rendkívül nehéz fizikai munkát, aki csak tehette, napszámosokkal végeztette, hiszen egybeesett a többi tavaszi munkával is. Úgy mondták Almosdon, „az a szőlő van jól kinyitva, melyiknek az ormója elvágja a szarka farkát", mert az ormó hegyesre volt húzva a két sor között. Vigyázni kellett arra is, hogy nyitás közben a kapával a fiatal tőkéket el ne vágják, meg ne sértsék, de arra is, hogy föld ne maradjon rajtuk. Nyitáshoz a kereskedelemben is kapható, kisebb méretű szív alakú kapát használtak, a nyelét házilag készítették nyárfából, mert az könnyebb volt, mint az akác. A második kapálás a metszés, karózás és első kötözés után: a bevágás. Erre a májusi fagyosszentek elmúltával került sor. Bevágáskor a szőlő sorja közti magas ormót széthúzták úgy, hogy egy szinten legyen a sor szintjével. Erre azért volt szükség, hogy permetezéskor, kötözéskor könnyen lehessen járni, másrészt pedig a tőkét védelmezte a forró nyári melegtől, a kiszáradástól. Ilyenkor különösen vigyázni kellett a könnyen letörő friss hajtásokra. Ezért ekkor is a kisebb szív alakú kapát használták. A harmadik kapálásra a júniusi esőzések után került sor, az ekkorra elburjánzó gyomok miatt. Ezt nyesőve 1 végezték, amit valamelyik kováccsal készíttettek elhasznált keresztvágó fűrészlapból. 2 0 Szaporán, könnyen lehetett vele haladni, mert csak nyesni kellett vele, mint neve is mutatja. Ha túlságosan megnőtt a gaz, akkor viszont nem lehetett vele dolgozni, mert elcsúszott a dudva tetején, de nem vágta ki. Pedig a nagyon gazos szőlő gazdáját megszólták: „Na, kié ez a szőlő? Hát koma nem a tiéd ez, hanem a gazé! ",,, Lusta ember, nem szeret dolgozni ", „ Felült Laci a hátára! ", „ Ennek egy állapotban van a szőlője, mint a Samu nadrágja, ami sose készül el. " A sovány szőlő, amit nem trágyáztak, lassan dolgozott, vagyis késve hozott hajtást, arra azt mondták „Nem hajtott ki, na, majd kihajt a csürhére. " Kánikula után, ha megint gazos lett a szőlő, néha ismét megnyesték. Augusztus legvégén, szeptember elején azonban biztosan. Ezt a kapálást úgy mondták, lágy szemre bevágják. Ilyenkor a földet a sorja közé húzzák a tőke alól, hogy a lecsüngő fürtök ne feküdjenek fel a földre. Minden sor között gondosan kigereblyéztek tisztára, hogy a gyomok ne maradjanak benne, mert ha tolvaj járt benne, az a gazra 2 0 A nyeső, egy 25-30 cm hosszú és tíz-tizenöt cm szélességű vaslap, hozzáforrasztva a vállrész, és nyaki rész, házilag készült kapanyéllcl. 171
