Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

radó két adat alátámasztja egymást, amennyiben azt feltételezzük, hogy a mai Mezőpeterd és az attól északkeletre eső terület a középkori Fegyvernekpeterdet takarja. Ezt a hipotézist elfogadva már csak az marad kérdéses, hogy akkor merre keresendő a középkori Mezőpeterd? A feltételezett Fegyvernekpeterdtől északkeletre vagy délkeletre? S Pc h'M l tt^i 4 ívtkV^ AÍ<C -jr.'T -p )*," JL 1. kép: A legrégebbi magyarországi határjárási vázlat (1488) A határjárás adatai alapján tehát sajnos nem lehetséges az akkori középkori határok és Fegyvernekpeterd, illetve Mezőpeterd azonosítása, csak hozzávetőleges térképek készítése, mint amilyen a 3., 4. vagy 5. térkép. Hogy miért gondolom mégis azt, hogy Fegyvernekpeterd volt a korábbi falu, az a magyarországi középkori falvak névadási szokásaiban rejlik. A témával már sokan foglalkoztak, a legjelentősebb mű Heckenast Gusztáv nevéhez fűződik, aki a fejedelmi és királyi szolgálónépekkel foglalkozott, illetve azok településeit kutatta teljes alaposságra törekvően, máig helytálló és cáfolatlan téziseket állítván fel. Bár művében éppen nem szerepelnek a katonai szolgálattal kapcsolatos helynevek - így Fegyvernek sem -, egy lábjegyzetben azért megemlíti őket, evvel is sokat segítve Mezőpeterd ügyében. Heckenast Gusztáv azt írja, hogy a Fegyvernek szó egy 1266-os keltezésű királyi oklevélben maradt fenn először, ahol fegyverhordozó jelentésben fordul elő: „armigerorum nostrorum wulgariter fegwernuk vocatorurrí\

m Csak négy ilyen nevű települést ismert, egyet Bihar megyében, egyet a Tisza mellett, egyet Debrecentől nyugatra és egyet Lévá106 ÁÚÓ III. (1874) 133. HECKENAST 1970. 10. 17. Íj. 52