Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
tói délkeletre. Megfigyelte, hogy ezek közül három a dukátushoz tartozó megyékben feküdt (Bihar, Szabolcs és Hont vármegye), a Tisza melletti pedig all. század végéig hercegi birtok volt. 10 7 A Fegyvernek név tehát korai eredetű, 10 8 feltehetően a dukátushoz köthető, fegyveres szolgálatot ellátó népességnek a lakóhelyeit rajzolja ki az országban. Elméletét Fegyvernekpeterd elnevezése is alátámasztja, hiszen szintén Biharban fekszik/feküdt, azaz a dukátus területén, maga a fegyveres szolgálattal tartozó népesség pedig a bihari földvár védelmét szolgálhatta, mint arra már Osváth Pál is rámutatott. A bihari várat Bóna István a nagyvárak közé sorolja és 1000 előttinek tartja, amit a különböző nemzetiségű - és sokszor nem azonos álláspontú - régészek által végzett feltárások eredményei is egyértelműen és egyöntetűen igazolnak. 10 9 A Fegyvernekpeterd elnevezésnek azonban van egy másik tagja is, amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel az alanyesetben álló személynévből eredő, -i vagy -d helynévképzővel ellátott helynevek szintén a korai, 11-12. századra keltezhető helynevek közé taroznak. 11 0 Ez szintén Fegyvernekpeterd korai keletkezésére utal. Végül a falukettőződésekről és az ikerfal vakról, azaz a közös alapnéven egymás közvetlen szomszédságában létező testvérfalvakról szeretnék pár szót ejteni, mintegy felvázolva a kettős nevű falu kialakulásának lehetőségeit, mivel biztos adatunk nincsen rá, mikor és miért keletkezett itt két Peterd nevű falu. Az ilyen falvak létrejöttére két kézenfekvő megoldást szokás felsorolni: egyrészt a falu területéről leváló kisebb földnek az elnevezése, amelyek tulajdonképpen filiációs viszonyban vannak egymással, így a fiatalabb felvette a már meglévő falunak a nevét (ebben az esetben a fentebb tárgyaltak tükrében Fegyvernekpeterd a korábbi). Másrészt valamely területen, melynek a betelepítésekor már neve volt, nagyjából egy időben alakultak ki a falvak, melyek részben vagy teljesen ennek a területnek a nevét vették fel a saját nevükbe is (ebben az esetben a két Peterd egy időben keletkezett)." 1 Ez utóbbi általában a birtokos család tagjai között való felosztást követően szokott kialakulni, ami Peterd esetében nem valószínű, hiszen a Peterdi család csak helyi kisbirtokos család lehetett. Néha névleges falukettőződésekről van csak szó, amikor a különböző nevek egy egységes, összefüggő település részeit jelentették. Itt általában a lakosok az állapotuk, foglalkozásuk, szolgáltatásaik szerint építették fel külön csoportokban a házaikat. Fegyvernekpeterd és Mezőpeterd esetében ez a megoldás koránt sem zárható ki, hiszen a két településről egyetlen oklevél tudósít csak, eszerint pedig egy időben léteztek, tehát egykorúak, míg a későbbiekben már csak Mezőpeterdről hallunk, tehát Fegyvernekpeterd pusztulásával, felhagyásával kell számolnunk. Arra pedig egyelőre nincsen adatunk, hogy mi volt a korai időszakban, a régészeti módszerekkel napvilágra hozott cserepek melyik Peterdnek az utcáin hevertek szétszórva. Mindenesetre ha ezt a felosztást követjük, akkor Fegyvernekpeterden a ka107 HECKEN AST 1970. 10. 17. Íj. 108 A falvak lakóinak foglalkozására, kötelező szolgáltatásaira jellemző, különösen a várispánságok és az uradalmi rendszer keretében utaló helynevek keltezését Szabó István és Heckenast Gusztáv kutatásai óta általánosan a korai századokra szokás tenni. SZABÓ I. (1966) 1971. 138. 109 BÓNA 1998.38-39., 150-153. 110 HECKEN AST 1970. 9.; SZABÓ ( 1966) 1971. 136. 111 SZABÓ I. (1966) 1971. 121. 53
