Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
A Szentjánosuta névvel illetett utat csak ez a határjárás említi. Valószínűleg erre utalt Bunyitay Vince is, amikor a Peterdet nyugatról határoló Szent Tamás útjáról írt. Szent-János egyébként létező helyiség volt a középkorban, Várad közelében, attól északnyugatra feküdt, és a késő középkorban gyakran itt tartották a megyei közgyűléseket és ítélőszéket, míg a Keresztelő Szent János apátság mint hiteleshely állított ki számos oklevelet az egész középkor folyamán a megye számára. 7'" A határjárás menetének azonosításában némileg problémát okoz, hogy Szent-János Peterdtől keletre esik, ezzel szemben az oklevél szerint akkor említik, amikor már hosszasan nyugat felé haladnak. A Nagyhalom néven említett domb azonosítása szintén nehéz feladat elé állít, hiszen az Alföldön nem képez egyedülálló jelenséget egy-egy nagyobb halom, melyeket általában mesterségesen hoztak létre, és sokszor a korábbi régészeti korszakokra visszamenő (őskor, római császárkor, középkor - a kun népcsoporthoz köthetően) sírokat rejtenek magukban. Ezek a halmok akkor még sokkal magasabbak voltak, jobban láthatóak; mára sokukat teljesen elhordták, elszántották. Mindenesetre a Bihar megyére vonatkozó más oklevelekben is előfordul ez a megnevezés, általában nem is tulajdonnévként, hanem földrajzi kategóriaként, fogalomként. Így például Szentpéterszegnél, Gáborján határában is említenek 1520-ban egy Naghhalom collis-1, 7 6 ami ugyan nem lehetett olyan messze Peterdtől, de talán nem a Peterd kapcsán említett Nagyhalom. Az azonosítás szempontjából mindenesetre biztató, hogy Nagyhalom Peterdtől nyugatra esik, és ezen a tájékon határos egymással Bölcs, Szentmárton és Fegyvernekpeterd. Ugyanis ezen a környéken jelölnek a később készült térképek egy Péntek-halom nevezetű dombot, 7 7 az 1759-ben Mezőpeterdről készült térképen attól délnyugatra egy Bócs-halom nevezetű dombot,' 8 míg az 1837-ben készített felmérésen szinte ugyanezen a területen egy Halom-sziget névvel jelölt területet találunk. 7 9 A középkori Bihar megyében több falu is viselte a Bölcs nevet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Peterdhez hasonló kisebb falvak gyenge forrásellátottságához képest Bölcs viszonylag gazdag középkori oklevelekben, illetve rá vonatkozó adatokban. 8 0 Módy György szerint Szomajommal egyetemben a Hontpázmány nem 11. századi központja volt. 1274-ben terra Bolcshidaként említik először (a későbbiekben a két név felváltva szerepel, egymás szinonimájaként), ami a korabeli terminológia szerint arra utal, hogy még nem volt falu, inkább csak egy állandósult határok közötti puszta földbirtok. A váradi püspökség 1291 és 1294 közötti tizedjegyzékében már egyházas 75 GYÖRFFY I. (1963) 667-668.; CSÁNKI 1. 623. 76 JAKÓ 1940. 354.; DL 26681 - 1519-1520 körül. 77 III. katonai felmérés, 1892. Közép-Európa általános földrajzi térképének (1:200 000) szelvénybeosztása. Ungarn XXIV-XXV. 39-47. http://Lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/200e/39-47.jpg; 3. térkép. (2005. 07. 12.) 78 Bihar megyei Térképek (a továbbiakban: BmT) 65. 79 BmT 60. 80 A Bölcs történetére vonatkozó oklevelek hivatkozását ld. GYÖRFFY I. (1963) 604, illetve Módy György különböző tanulmányaiban: MÓDY 1981.; MÓDY 2000. 47. 45
