Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
az egyik 1329-ből való (Wlues), 6 1 a másik 1372-ből (Wives), amikor a Mezőpeterdtől keletre eső Séptely falunál említik Monyrouser patakkal egyetemben. 6 8 Az Ölyvös egyébként a Sebes-Körösnek a Berettyó felé tartó egyik mellékága. Az Újmalomtő, illetve néhol Ujmalom-tó néven említett vízről eddigi tudásom szerint nem maradt fenn más adat. Elsősorban a tévesen értelmezett kettős elnevezést szeretném tisztázni. Az átiratokban szereplő Wymolomthew nevet 6 9 egyes szerzők a jobban hangzó Újmalom-tó alakra javították át, 7 0 nem törődve az ew diftongus általánosan elfogadott ő hangként való ejtésével. A név(át)értelmezés helytelenségét az is alátámasztja, hogy az eredeti oklevélben az Újmalomtő nevű víz először rivulus-ként, másodszor fluvius-ként szerepel, melyek magyar jelentése ér, patak illetve folyó, de semmiképpen sem lacus, azaz tó! A -tő utótag hihető értelmezésére Jankovich B. Dénes hoz egy példát a Körös-vidék középkori vízrajzával foglalkozó cikkében, ahol a Körösnek egy 1479-es említéséről ír, amikor is Keresthew néven szerepel a folyó. Ugyanis az említett hely Nadány és Tarcsa között található, ahol a Crisius Parvus beleömlött a Crisius Magnus-ba, azaz a Kettős-Körös és a Sebes-Körös torkolatáról volt szó. 7 1 így értelmezve az Újmalomtő patakot/folyót, egy olyan vízfolyásra tudok csak gondolni, ami az oklevél tartalma szerint az Ölyvöst és a Baglyast kötötte össze, ilyen értelemben két ilyen nevű pontja is volt, amelyeken az említett folyókba beletorkollott. Az Új malom- előtag pedig arra utal, hogy ezen két pont valamelyikén egy a 14. század második felében épített malom volt, amiről sajnos nincsen pontosabb tudásunk, mivel a Bihar megyei középkori vízimalmok - nem úgy, mint a középkori vámhelyek 7 2 - nincsenek még feldolgozva. A Baglyas folyóra Jakó Zsigmond és Módy György is hivatkoznak idézett müveikben: egy 1477. évi hatalmaskodási perben mint Bölcs földrajzi nevei szerepelnek a Baglyas Fluvius és a Baglyas Reihe pratum (kaszáló). 7 j Ezen túl a Baglyas megtalálható a BmT 203 térképen is, valószínűleg erre hivatkozott Jakó Zsigmond is 75 000 térkép címen, amin pontosan ugyanez a két földrajzi név mint határrész szerepel a bócsi pusztán. Másfelől a mai Mezőpeterdet ábrázoló térképen is találkozunk Baglyos és NagyBaglyos-dűlő nevű külterületekkel, az előbbi a Mezőpeterd déli felétől keletre eső, az Ölyvös-főcsatornáig terjedő területet, míg az utóbbi a Mezőpeterdtől, illetve annak vasútállomásától északkeletre eső területet jelöli. 7 4 67 GYÖRFFY I. (1963) 570. A folyót említik még: ORTVAY 1882. 251.; JAKÓ 1940. 320.; JANKOVICH B. 1996.310. 68 DL 28749 - 1372. augusztus 17. 69 JAKÓ 1940. 320. 70 KÁLNÁSI 1982. 268. 71 JANKOVICH B. 1996. 310.; DL 74621 - 1479. június 28. 72 IVÁNYI 1905. 73 JAKÓ 1940. 352.; MÓDY 1981. 109.; DF 223542 - 1477. november 10. 74 Hajdú-Bihar megye térképe, 1965. Gauss-Krüger vetület. L-34-32-A-C-4 - délkelet; L-34-32-A-d-3 - délnyugat; L-34-32-C-a-2 - északkelet; L-34-32-C-b-l - északnyugat. 44
