Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

vű embert említ egy 1425-ben kelt oklevél,"

8 aki talán azonos lehet a jelen oklevélben is szereplővel, hiszen csak 43 év telt el a két oklevél kiadása között. Kispéterfoka egyébiránt azon földrajzi nevek sorába tartozik, melyek kizárólag ebben az oklevélben fordulnak elő. A nevet egyébként valamilyen oknál fogva Jakó Zsigmond nem sorolja fel müve adattárában a határjáró oklevélből kigyűjtött földrajzi és településnevek között. Szomajom a középkori Mezőpeterdhez legközelebb eső település volt, mely Módy György szerint már all. században létezett, mint a Hontpázmány nem egyik korai központja, erre utal a 12. század végén épült nemzetségi monostora is.

y

> A váradi püspökség tizedjegyzékében találkozunk először a nevével.

6

0 Módy Györgynek a pápai tizedjegyzékből és a telekszámból kikövetkeztetett számításai szerint a 14. század közepén Szomajom 175 lelkes falu lehetett/'

1 Ekkortájt az innen nevezett földesúri család birtoka.

6

2 A határjárás idején is a Panaszi Pázmányok birtokolták, korábbi vezető szerepét azonban ekkorra már régen elveszítette Bölcs mellett.

6

3 Szintén a határjáró oklevélben találkozunk Szomajomihíd új hídjával, amelyet ugyan más oklevél nem említ többet, viszont egy 1470-ből származó adat szerint Szomajomon vámot szedtek,

6

4 a vámszedésre pedig általában a hidak, gázlók, átkelőhelyek voltak a legalkalmasabb helyek. Ugyanakkor a teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ez a vámhely nem volt legális, ugyanis a középkori Bihar megye vámhelyeivel foglalkozó tanulmányában Iványi Béla az általa feldolgozott 1520-ból származó oklevél alapján megállapítja, hogy Szomajómban se híd, se töltés nem volt, nem is volt ott vámhely, csak a birtokosok, Panaszi Pázmány Péter és Thuri László építettek oda egyet, hogy így jussanak - jogtalanul - több jövedelemhez.

6" Mindez persze nem zárja ki, hogy jó 150200 évvel korábban volt ott egy valóban legális vámhely, hiszen híd biztosan állt Szomaj ómban, és a vámszedés ténye is igazolható az írott forrással.

6

6 Az Ölyvös szinte az egyetlen olyan, az oklevélben említett folyó, mely ma is létezik csatorna formájában, egykori kacskaringós folyómedre pedig azonosítható a régi térképek és a műholdas felvételek alapján. Ezenkívül szerepel még két korábbi oklevélben is, 58 DL 9169 - 1425. október 25. A nagyszabású birtokfelosztó oklevél a Rozgonyi, a Tarkői és a Pásztói családok közötti ellentmondásokat tisztázta Erpály (Herpály), Kengyel, Szentkozmadamján, Újfalu, Andaháza és Szentdemeter birtokok felett (valamennyi a mai Berettyóújfalu területén feküdt a középkorban). MÓDY 1981. 96. 59 MÓDY 1981. 87., 107. 60 JAKUBOVICH 1926. 301.; MÓDY 1981. 91.; MÓDY 1995-1996. 181., 182. 61 MÓDY 1981. 93-94. 62 MÓDY 1997-1998. 238. 63 MÓDY 1981. 107.; MÓDY 1997-1998.235. 64 DL 30469 - 1470. augusztus 12. Az oklevélben a valódi vámhelyek mellett felállított hamis vámhelyek miatt folyik pereskedés, de a Szomajomban felállított vámszedőhelyet továbbra is fenntartják, mivel az nem tartozik ezek közé. 65 IVÁNYI 1905. 89. Az említett oklevél jelzete: DL 23348 - 1520. március 16. 66 Szomajomot Módy György is felsorolja a környék 14. századi vámhelyei, illetve réves falui között. MÓDY 1997-1998.231., 232. 43