Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

hatalmas ártér, amelynek magvát a Kis- és Nagysárrét mocsarai alkotják. Erősen tagolt, nagyrészt vízállásos terület ez, amely nagy szélességben jóformán a Bihar lábánál kezdődik. Északi része a Berettyó és az Ér ártere, de a Nagysárrétbe való torkolatáig csak helyenként ér el komolyabb szélességet. Inkább időnként vízzel megtelő holtágaknak és medreknek hol ritkább, hol sűrűbb szövevénye, mintsem összefüggő ártér. Ennek megfelelően az ármentes szint határa itt nehezen kijelölhető, zegzugos, nem mindenütt összefüggő vonal. A hegységtől Derecskéig mégis nagyjából egyenes, de innen zegzugos vonalban tart Berettyóújfalunak, hogy azután Bakony szeg határában elérje a Nagy sárrétet."

5 Valószínűleg ezeknek a holtágaknak és medreknek vízzel való megtelésének időszakos volta miatt nem maradt fenn a Peterdet övező számos, a középkorban említett vízfolyásnak a neve, leszámítva az Ölyvöst, a Tekerőeret és a Baglyost, mely utóbbi nem is vízhez kapcsolódó földrajzi jelenségként, hanem dűlőnévként maradt fenn az utókor számára. Ennek tárgyalására azonban majd később térek rá, most térjünk vissza Mezőpeterdhez, nevezetesen a középkori településhez. 2. térkép: Mezöpeterd környékének vízrajza és az ásatás helyszíne 5 GLASER 1939. 123-124. 31